1956. október 22., hétfő

– Budapesten a műegyetemi hallgatók nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket. Ezek között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; új kormány Nagy Imre vezetésével; a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata és rendezése az egyenjogúság alapján; általános, titkos, többpárti választások; teljes vélemény- és szólásszabadság. Az egyetemisták másnapra tüntetést szerveztek követeléseik és a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítására.

1956. október 23., kedd

– A Belgrádban tárgyaló párt- és kormányküldöttség hazaérkezése után azonnal összeült az állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottsága (PB). Piros László belügyminiszter először betiltotta, majd mégis engedélyezte az egyetemisták felvonulását.

– Délután 3-kor a Petőfi-szobornál megkezdődött az egyetemisták tüntetése. Lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a szovjet csapatok kivonását követelték, a zászlókból kivágták a szovjet mintájú magyar címert. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, amely Nagy Imre bevonását követelte a kormányba. A mintegy kétszázezresre duzzadt tömeg ezután a Parlamenthez vonult, ahol Nagy Imre mondott rövid, sokaknak csalódást okozó beszédet.

– Este 8 órakor Gerő Ernő, az MDP első titkára rádióbeszédében a megmozdulásokat ellenséges, soviniszta, nacionalista megnyilvánulásnak minősítette.

– Este 9 óra körül sok áldozatot követelő fegyveres harc kezdődött a Magyar Rádiónál, az épület 24-én hajnalra az ostromlók kezére került. A tüntetők este tíz óra után megostromolták a pártlap, a Szabad Nép székházát is. A tömeg este fél tízkor a Dózsa György úton ledöntötte az elnyomás jelképének tekintett Sztálin-szobrot.

– Az esti, éjszakai órákban az MDP Központi Vezetőségének (KV) rendkívüli ülésén Apró Antal elnökletével létrejött az MDP KV Katonai Bizottsága a felkelés leverésére. Gerő Ernő a budapesti szovjet nagykövettől, Jurij Andropovtól kért segítséget. Az éjszaka folyamán szovjet harckocsi-alakulatok vonultak be Budapestre.

1956. október 24., szerda

– Reggel Budapestre érkezett Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes és Mihail Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának (KB) titkára.

– 8 óra 13 perckor a rádió közölte, hogy az MDP KV megerősítette első titkári megbízatásában Gerő Ernőt. A miniszterelnök Nagy Imre, helyettese az addigi kormányfő, Hegedűs András lett.

– 8 óra 45 perckor a rádió beolvasta a statáriumot, a gyülekezési és kijárási tilalmat kimondó rendeletet. 9 órakor a rádió tudatta, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában, az “ellenforradalmi bandák” leverésében.

– A főváros több pontján (Széna tér, Baross tér, Corvin köz, Tűzoltó utca, Boráros tér, Móricz Zsigmond körtér, Csepel és Újpest) kialakultak a felkelő csoportok centrumai. Hivatalos adatok szerint október 23-24-én Budapesten mintegy 250 áldozata volt a harcoknak.

– Nagy Imre 12 óra 10 perckor rádióbeszédben hívott fel a harcok beszüntetésére, és az 1953. júniusi kormányprogram megvalósítását ígérte.

– Délután az Egyesült Izzóban megalakult a főváros első munkástanácsa.

– 20 óra 45 perckor Kádár János, az MDP PB tagja, a KV titkára rádióbeszédében ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítélte el a megmozdulásokat.

– A nap folyamán számos városban tüntetések voltak, ezekre az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatásokkal, helyenként sortűzzel válaszolt.

1956. október 25., csütörtök

– 6 óra 23 perckor a rádióban minisztertanácsi közleményt olvastak be, amely szerint felszámolták az “ellenforradalmi puccskísérletet”.

– Délelőtt 11 óra 15 perckor a Parlament előtti Kossuth téren – valószínűleg szovjet harckocsik és ÁVH-sok a teret övező épületekből – tüzet nyitottak a tüntető tömegre. A halottak száma pontosan nem ismert, de több százra tehető.

– 12 óra 32 perckor a rádióban felolvasták az MDP PB közleményét, amely szerint a KV felmentette első titkári megbízatása alól Gerő Ernőt, utóda Kádár János lett.

– 15 óra 15 perckor rádióbeszédet mondott Kádár János, majd utána Nagy Imre. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekapcsolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá változtatták. Nagy Imre a rend helyreállítása utáni időszakra reformokat ígért, s tárgyalásokat helyezett kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról.

– Az ELTE bölcsészkarán megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Megjelent az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja.

– Maléter Pál ezredes, a Honvédelmi Minisztérium hadműveleti főügyeletese tankokkal a felkelők ostromolta Kilián laktanya védelmére vonult.

– A főváros több pontján harcok folytak, az áldozatok száma meghaladta a százhúszat.

FOLYTATJUK…