Ezt Áder János, az EP jelentéstevője közölte az MTI-vel csütörtökön Brüsszelben. Emlékeztetett arra, hogy az irányelv mintegy tízezer, az Európai Unió területén található ipari üzemre tartalmaz előírásokat. A Seveso III néven is emlegetett jogszabály legfontosabb jogi célkitűzése olyan magas szintű biztonsági követelmények előírása a vegyi üzemek részére, amelyek biztosítják a balesetek hatékony megelőzését, a munkavállalók és a környező lakosság egészségének védelmét, valamint a biztonsági rendszerek egységes európai hatósági ellenőrzését. Az irányelvben mindazonáltal szerepelnek a váratlan ipari katasztrófák bekövetkezése esetén alkalmazandó egységes előírások is, így többek között úgynevezett vészhelyzeti tervek kidolgozására vonatkozó követelmények.

Az EP tárgyalódelegációja a megbeszélések során értésre adta, nem mond le a Lisszaboni Szerződés által a parlamentre ruházott új jogosítványokról. A közlemény szerint “a határozott fellépésnek és Áder János világos érvelésének köszönhetően a jogok intézmények közötti megosztása tárgyában folytatott küzdelem ezúttal – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta először – az Európai Parlament győzelmével végződött”. A két intézmény között a legnagyobb ellentétet az úgynevezett derogációs lista váltotta ki. Ezen belül a legfontosabb vitapont az volt, hogy egyes vegyi anyagok vagy keverékek automatikusan az irányelv hatálya alá kerüljenek-e, vagy könnyített feltételeket élvezve lényegében kikerüljenek az alól. A Tanács végül elfogadta, hogy a lista tartalmát a jövőben az uniós jogalkotók együttdöntési eljárás révén határozhassák meg. Ez a döntés “garancia arra, hogy az európai polgárok által közvetlenül választott európai parlamenti képviselők a jövőben beleszólhatnak a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó listák összeállításába”. Áder János közleménye szerint olyan megoldás született, amely “hosszú távra egyidejűleg szavatolja a biztonsági szint megőrzését, a munkahelyek védelmét és az egyenlő versenyfeltételeket az európai ipari szereplők számára”.