Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno űrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait.
Felavatására készül Oroszország új, távol-keleti Vosztocsnij űrállomása. Az első rakétafellövést a tervek szerint szerda hajnalban, közép-európai idő szerint 3 óra 1 perckor hajtják végre.
Az oroszországi Cseljabinszk felett 2013-ban a légkörbe csapódott aszteroidánál majdnem kétszer nagyobb átmérőjű kisbolygó közelít a Föld felé. A 2013 TX68-as jelzésű aszteroida március 5-én lesz a legközelebb a bolygónkhoz, de szabad szemmel nem lehet majd látni.
Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön Washingtonban a gravitációs hullámok kutatásának legújabb, sokak sejtése szerint áttörést jelentő eredményeiről. Egyesek úgy vélik, kutatók végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által száz éve megjósolt jelenségre.
A Cassini-űrszonda, amely szerdán közép-európai idő szerint 18 óra tájban mindössze 49 kilométerre repül el a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladusnak a déli pólusa felett, mintát vesz a sarkvidéken feltörő gejzírből.
A korábban véltnél 40 évvel korábban írta le a rakétával indított űrutazás tervét egy kanadai egyetem vezetője. Ezt írta friss tanulmányában Robert Godwin űrkutatás-történész.
Hét héttel azután, hogy elhaladt a Pluto törpebolygó mellett, megkezdte a törpebolygóról gyűjtött több tíz gigabitnyi adathalmaz tömeges továbbítását az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons nevű űrszondája.