II. András magyar király ábrázolása a Thuróczi-krónikában, forrás: Wikipédia

Magyar és román régészek azonosították a bánsági egresi királyi alapítású egykori ciszterci templom alaprajzát, s ezzel 99 százalékban bizonyossá vált, hogy a tavaly nyáron kiásott két sírépítmény alapja az a hely, ahova egykor eltemették II. András magyar királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát.
Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása (1860 Olaj, vászon, 140 x 181,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek.

A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.

Az eddig ismert legrégibb izlandi viking települést áshatták ki helyi régészek: az úgynevezett hosszúház a 800-as években épült, az első viking menekülők letelepedésének eddig vélt időpontját évtizedekkel megelőzően.
fotó: Bruzák Noémi/MTI (archív)

A kommunizmus bukására és a kelet-európai nemzetek három évtizeddel ezelőtti antikommunista forradalmára emlékeztet a 30 éve szabadon című utazó tárlatnak az anyaga, amely hétfőtől két héten át Egerben, az Eszterházy téren látható.
Trianon századik évfordulóján Csongrád-Csanád megyére változott Csongrád megye neve, ezért ennek megfelelõen új táblát helyeznek el a megyehatáron a Magyar Közút Nonprofit Zrt. hódmezõvásárhelyi mérnökségének munkatársai Orosházánál a 47. számú fõúton 2020. június 4-én, fotó: Rosta Tibor/MTI

Trianon századék évfordulója alkalmából változtattak.