a hosszú expozíciós idővel készült képen csíkot húz az égen egy hullócsillag (j), egy repülőgép (b) és egy műhold (k) a Medves-fennsík felett Salgótarján közelében 2024. augusztus 10-én, a Perseida meteorraj hullásának idején. A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, fotó: Komka Péter/MTI

Az év legsűrűbb csillagászati napján, augusztus 12-én éjjel tetőzik majd a Perseidák hullócsillagraj, de ugyanezen a napon részleges napfogyatkozást is meg lehet majd figyelni.
A Mars bolygó vörös felszíne, fotó: pixabay.com

A vártnál nagyobb összegért, összesen több mint ötmillió dollárért kelt a Földön megtalálható egyik legnagyobb ismert marsi kőzetdarab egy New York-i árverésen szerdán, de lehetett licitálni egy dinoszaurusz-csontvázra is.
A tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: Pixabay.com

A kisbolygók és a kozmikus becsapódások világát, a nyári égboltot és a meteoritokat is megismerheti a közönség vasárnap a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, a nemzetközi aszteroida nap alkalmából rendezett programon.

Szerencséjük volt, hogy olyan darabot találtak a szibériai Cseljabinszknál felrobbant meteoritból, amelynek révén rekordidő alatt vették nyilvántartásba az égitestet.

Nagy mennyiségű bórt találtak amerikai kutatók egy marsi meteoritban: a felfedezés azért izgalmas, mert a kémiai elem oxidált formája, a borát kulcsfontosságú szerepet játszhatott az összes élő sejtben megtalálható polimer óriásmolekula, az élet egyik építőkövének tekintett ribonukleinsav (RNS) létrejöttében.