Magyarország térképe, fotó: pixabay.com

Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett.

Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi műemlékrekonstrukción és ásatáson. Az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek.

Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában.

Bronzkori telepnyomokat, valamint Árpád-kori bogrács- és fazéktöredékeket, egy kemence omladékait és egy sírt is találták a régészek egy Baja határában zajló építkezésen.

Heves megye története szempontjából kiemelkedő régészeti leletekre bukkantak a szakemberek a visontai Szent Kereszt Felmagasztalása templom padozatának felújítása során. A templom alól egy Árpád-kori templom falmaradványai, sírok és egy 18-19. századi épen maradt viselet került elő.

Újabb Árpád-kori sírcsoportra bukkantak Orosháza határában földmunka közben, a régészeti munkálatok pénteken kezdődtek.