Egy dániai múzeumban őrzött szokatlan alakú cetkoponyán végzett DNS-elemzésnek köszönhetően először találtak bizonyítékot kutatók az arktiszi vizek két fenséges teremtménye, a narvál és a beluga kereszteződésére.
A Debreceni Állat- és Növénykert június 1-jén született nõstény jávorantilopja (Taurotragus oryx) a sajtóbemutató napján, 2019. június 6-án, fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Születésével héttagúra bővült a jávorcsalád.
fotó: pixabay.com

Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg.
fotó: Pixabay.com

A pécsi állatkert Ervina nevű szalagos varánusza feltehetően szűznemzéssel, azaz hím varánusz "segítsége" nélkül adott életet négy egészséges kis gyíknak.
komodói varánusz (illusztráció), fotó: pixabay.com

Egy évre le akarják zárni a helyi hatóságok a turisták előtt az indonéziai Komodo-szigetet a komodói varánusz élőhelyének védelme érdekében.
Állatkertben (illusztráció), fotó: Pixabay.com

Tavaly - rekordot jelentő - csaknem 200 millió forintos nettó árbevételt ért el a pécsi állatkert, amelyet 2018-ban 147 000 fizető vendég látogatott meg.
a gólyatöcs fokozottan védett madár, fotó: pixabay.com

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.