Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy döntött, átmeneti korlátozást kell bevezetni a Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, sertéshúskészítmények, valamint élő sertés felhasználására és forgalmazására.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének sajtóértekezletén elhangzott, az intézkedésre a magyar fogyasztók védelme érdekében volt szükség. A németországi dioxinbotrány miatt ugyanis megrendült a fogyasztói bizalom, jelentősen visszaesett a sertéshús iránti kereslet, ezért csökkentek a fogyasztói árak mintegy 20-30 százalékkal, így a gazdálkodói jövedelmek is.

A jelenlévők hangsúlyozták, Magyarországra dioxinnal szennyezett hús, vagy húskészítmény nem érkezett. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a hazai ellenőrzési rendszer nagyon szigorú, így a magyar termelők árui biztonsággal fogyaszthatók.

A sajtótájékoztatón a Magosz-on kívül többek között a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Civil Összefogás Fórum képviselője, valamint Tugyi Endre Pest megyei sertéstartó is jelen volt. Kispál Ferenc, a Magosz választmányi elnöke azt hangsúlyozta, indokolt volt a miniszteri döntés, mivel a fogyasztókat csak így lehet megnyugtatni. Csak ennek az intézkedésnek az alkalmazásával biztosítható ugyanis, hogy Magyarországon mindenki asztalára jó minőségű, biztonságos alapanyagból készült étel kerüljön.

Tugyi Endre arról beszélt, hogy a sertéstenyésztők támogatják a szaktárca azon döntését is, hogy az országos főállatorvos elindította a PRRS (légzőszervi és immunbetegség) mentesítési programot annak érdekében, hogy Magyarországon csak egészséges sertésállományokból származó állatot lehessen tenyészteni. Az úgynevezett négyes mentesség megléte nyújtja erre a garanciát.

Eicher József, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének igazgatója az MTI kérdésére közölte, a magyar sertéstenyésztők képesek a jelenlegi, mintegy 3 milliónál több sertést előállítani, ha erre tényleges piaci igény mutatkozik. Magyarországon ugyanis 10 millió sertést is tartottak korábban.

Dr. Németh Antal, a VHT elnöke ugyancsak az MTI érdeklődésére elmondta, Magyarországra évente jelenleg valamivel több, mint 160 ezer tonna sertéshús érkezik külföldről. Ennek a mennyiségnek 30 – 40 százaléka, azaz 50 – 55 ezer tonna Németországból származik. A volt főállatorvos azt is közölte, hogy a Németországból származó sertéshúsból mintegy 32 ezer tonna darabolt, úgynevezett apróhús. Utalt arra is, hogy a szervezetben a tenyésztők mellett kis és közepes húsipari feldolgozó cégek is tagok. Ez utóbbiak általában csak magyar alapanyag felhasználásával készítik áruikat. Egyben sajnálta, hogy a nagy cégéket képviselő szakmai szervezet aggályosnak tartja a miniszteri intézkedést, ami a magyar fogyasztók védelmében született.