Az államfő "különös kegyelemnek" érzi, hogy Magyarország súlyos nemzetközi dilemmák, sorsfordító kérdések közepette vette át az EU-elnökséget.

Szerinte ilyenkor van a legnagyobb szükség a magyar nemzet azon képességére, hogy mindig, minden körülmények között talpra tudott állni. A köztársasági elnök külföldi nagyköveteknek adott fogadásán a Sándor-palotában erről beszélt:

“ilyenkor van a legnagyobb szükség azokra a tulajdonságokra, amelyekkel hazám rendelkezik; készek is vagyunk a közösség szolgálatába állítani nem mindennapi képességeinket (…) a magyar nemzet mindig, minden körülmények között talpra tudott állni, újra tudta kezdeni”.

Az államfő a Magyarországon akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek tiszteletére adott újévi fogadáson kifejezte azon meggyőződését, hogy “a magyarok sikerre vihetik a közösség ügyét”. Emlékeztetett: Magyarország a kereszténység védőbástyája volt, és olyan “tetteket” hajtott végre, mint “1956 hősi és 1989 vértelen forradalma”.

Schmitt Pál kijelentette azt is, Magyarországon teljes és maradéktalan sajtószabadság van; ha az új médiatörvény szövege nem felel meg a közös európai mércének, “nyitottak vagyunk annak átgondolására”.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország demokratikus jogállam, ahol a szabadságjogok maradéktalanul érvényesülnek. Az államfő szerint mi sem bizonyítja jobban a sajtószabadságot, minthogy “harcos címlapos támadásokban lehet egyet nem érteni a kormány törekvéseivel, vagy éppen a médiatörvénnyel”. Schmitt Pál megjegyezte, őszintén reméli, hogy a “törvény bizonyítani fog (…) lássuk a gyakorlatot, és akkor követeljünk változtatásokat, ha azt a tapasztalatok indokolják”.

Az MSZP viszont az MTI-nek azt mondta, Schmitt Pál “badarságokat beszél”, amikor úgy fogalmaz, hogy Magyarországon sajtószabadság van. Állításukat azzal indokolták, hogy a közszolgálati médiumok élén és az egyik kereskedelmi csatorna hírigazgatóságára is, ahogy fogalmaztak, a “FIDESZ-KDNP bűnszövetség” embereiet ültették. “Schmitt Pálnak a nemzet egységét kellene megjelenítenie, e helyett lejáratja Magyarországot felelőtlen nyilatkozataival”. fogalmazott Török Zsolt, az MSZP szóvivője.

A köztársasági elnök a Sándor Palotában arról is beszélt, Magyarországra 2011 első felében hatalmas kihívás vár, “nem csak magunkért, de százmilliókért kell helytállnunk”. Hozzáfűzte, “a magyarok éhesek a sikerre, és szívükön viselik a közösségi célokat, az erős Európa ügyét”.

Megállapította, hogy Magyarország nemzetközi feladatait most elsősorban az uniós elnökség határozza meg. Kifejtette, köztársasági elnökként külföldi útjai és hazai találkozásai is e misszió jegyében szerveződnek majd. Kitért arra is, hogy miután tavaly a szomszédos országok közül már felkereste Ausztriát, Horvátországot, Romániát, Szlovéniát és Ukrajnát, a következő hetekben ellátogat Szlovákiába és Szerbiába.

Schmitt Pál a magyar EU-elnökség fő célkitűzései kapcsán megjegyezte, kívánatosnak tartja, hogy a balkáni térség csatlakozási folyamata tiszta, világos menetrendet kapjon. Hozzátette, Magyarország minden erejével támogatni fogja Románia és Bulgária kapcsolódását a schengeni övezethez, a Keleti Partnerség májusi budapesti csúcstalálkozóján pedig az Unió, illetve Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán együttműködésének előmozdítása lesz a cél. Arról is szólt, hogy a magyar EU-elnökség elő kívánja mozdítani az EU romastratégiáját, valamint a Duna-régió stratégiájának végrehajtását, a Duna-menti országok együttműködését.

A köztársasági elnök azt is megállapította, hogy Magyarországra a soros EU-elnökségtől függetlenül is nagy kihívások várnak 2011-ben. Azt mondta, a törvényalkotás, “amely az elmúlt félévben is komoly feladatot jelentett a hivatalomnak, várhatóan az eddigiekhez hasonló ütemben folytatódik”. Elmondta, az utóbbi öt hónapban az Országgyűlés által felterjesztett több mint száz törvényt aláírta, mivel hivatala ezek mindegyikét alkotmányosnak találta.

Németh Zsolt külügyi államtitkár a fogadáson arról beszélt, Magyarország számára 2010 a változások éve volt, a “helyzet valóban forradalmi változásokat igényelt”. Azt is mondta, 2011 lesz az első olyan év, amikor a változások hatásai részben már érezhetőek lesznek.

Úgy fogalmazott, Európa helyzete bizonyos értelemben hasonló Magyarországéhoz, Európának szintén alapvető, lényegi, mondhatni forradalmi változásokra van szüksége. Európának 2011-ben el kell szánnia magát a változtatásokra, bátor, lényegi döntéseket kell hozni a nagy kihívások kezelésére – mondta.

Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius szavai pedig így szóltak, „az EU-elnökség óriási feladat az új magyar kormánynak, egyben nagy lehetőség is, hogy megmutassa Európának és a világnak, Magyarországnak megvan az akarata és a képessége arra, hogy vezető szerepet töltsön be ezekben a nehéz időkben.” A nuncius, aki a diplomáciai testület doyenje, sok sikert is kívánt ehhez.