A KDNP vezérszónoka a szeretet kultúrájának fontosságát emelte ki a magyarországi cigányság felzárkóztatásáról szóló keddi parlamenti vitanapon, míg a Jobbik elnök-frakcióvezetője arról beszélt, hogy a problémák megoldásának egyik előfeltétele a "balliberális véleménydiktatúra" megtörése.

KDNP: a gyűlölet kultúrájából a szeretet kultúrájába kell eljutni

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka szerint a cigányság helyzetéről szóló vita hatékonyságához és értelmességéhez le kell mondani az előítéletekről, és közösen kell keresni a megoldást. “A gyűlölet kultúrájából el kell jutni a szeretet kultúrájába” – fogalmazott.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a cigányság problémája nem azonos a bevándorlási politika integrációs kérdéseivel. Meggyőződése szerint a társadalom mindaddig magára húzza a problémákat, amíg a romákat és a bevándorlókat egyszerűen élő munkaerőnek tekinti, és nem az emberi méltóságot veszi alapul.
A cigányság kérdése alapvetően európai kérdés, amelyben paradigmaváltást hozott a magyar európai uniós elnökség, központi témává téve az európai romastratégia létrehozását – mondta Lukács Tamás, aki lényegi fordulatnak nevezte a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia megalkotását is.
A képviselő úgy látja, az oktatásnak kell átadnia azokat a magatartásformákat, amelyek alkalmasak az előítéletesség felszámolására. Az azonban “nem megy, hogy bakancsos trappolással félelmet keltünk valahol, és közben a kereszténységre hivatkozunk” – mondta.

Jobbik: meg kell törni a balliberális véleménydiktatúrát!

A kormánypárti kezdeményezésre megrendezett vitanapot kormányzati pótcselekvésnek tartó Vona Gábor frakcióvezető, a Jobbik vezérszónoka szerint alapvetésként rögzíteni kell, hogy a magyar-cigány együttélés a társadalom legsúlyosabb problémái közé tartozik. Ténynek nevezte, hogy az elmúlt 22 év minden cigánypolitikája megbukott. Ráadásul szerinte a magyar-cigány együttéléssel kapcsolatos érdemi párbeszédnek még az előfeltételei sincsenek meg, nem léteznek ugyanis felmérések egy valódi diagnózis felállításához.
“A liberális véleménydiktatúra pusztítóan hat ebben a kérdésben”, a valóságot maga alá gyűri e “hazug maszatolás”, amely szerint a cigányság egy az egyben áldozat, az integráció kudarcának oka pedig a kirekesztő, rasszista magyar többségi társadalom – fogalmazott, feltéve a kérdést: hogyan lehetne többségi rasszizmusról beszélni, amikor “a tehetségkutató versenyekben Oláh Ibolyára, Gáspár Lacira, Caramelre és Oláh Gergőre küldi a többségi magyar társadalom a legtöbb sms-t?”
Vona Gábor szerint a problémák megoldásának előfeltétele egy diagnózis felállítása, a cigányság társadalmi helyzetének differenciált kezelése és a “balliberális véleménydiktatúra” megtörése.
Emellett fontosnak nevezte a kitörést az integráció-szegregáció “hamis ellentétpárjából”, továbbá azt, hogy hangsúlyozni kell a hatályos törvények betartását, a rendőrség munkáját ugyanis meg kell szabadítani “az álságos emberi jogi béklyóktól”.
A jobbikos frakcióvezető összegzése szerint a cigány származás tiszteletben tartása mellett a cigányságon belül célként kell kitűzni a magyar identitás kialakítását, megerősítését.

LMP: a vitanap a kormány pótcselekvése

A kormány pótcselekvéseként értékelte a vitanap megtartását Szabó Tímea (LMP) is, aki szerint a kabinet csak egy újabb gesztust tesz a Jobbik és szavazói felé.
Kifogásolta a Jobbik “kampányait”, amelyekkel szerinte a párt kiírta magát az európai pártok köréből. Hozzátette: a Fidesz-KDNP is szavazatszerzésre használja a romákat, amikor a szélsőjobbos szavazatokra hajtva végrehajtja a Bethlen Gábor programot, vagy amikor némán asszisztál a Jobbik megfélemlítő megmozdulásaihoz.
A lakhatásról, az oktatásról, a foglalkoztatásról és az egészségügyről is beszélt a romák vonatkozásában. Mint mondta, sokan közülük közszolgáltatások, közművek nélküli környezetben és otthonokban élnek. A kormány pályázatai csak “telepcsinosításra” és nem telepfelszámolásra alkalmasak szerinte.
A romák munkanélküliségének egyik okaként az oktatás elégtelenségét nevezte meg. Az érettségizett cigányok aránya 3 százalék, szakmunkás bizonyítványig 16 százalékuk jut el, a felsőoktatásba kevesebb, mint 1 százalékuk kerül be – mutatott rá. “Az integrált oktatásnak nincs alternatívája, az össztársadalmi érdek” – hangsúlyozta.
A felnőtt roma férfiak 30 százaléka dolgozik – hívta fel a figyelmet egy másik problémára az LMP-s képviselő, aki szerint a romák és a nem romák ugyanúgy dolgozni akarnak, ehhez azonban munkahelyekre, és nem segélyezésre vagy közmunkára van szükség.
Sürgette a romák bevonását az egészségügyi szűrőprogramokba annak érdekében, hogy várható élettartamuk ne legyen tizenöt évvel kevesebb, mint a nem romáké.
Emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék felmérésre szerint a 2006-ot megelőző tíz évben az integrációra elköltött mintegy 120 milliárd forintnak csak a 10 százaléka jutott el az érintettekhez.

Varju László: a romák 70 százaléka a létminimum alatt él

Varju László független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi cigányság többsége elfogadhatatlan körülmények között éli életét, a diszkriminációval és a rasszizmussal kell szembesülniük. 70 százalékuk él szegregált környezetben, a létminimum alatt – tette hozzá a Demokratikus Koalíció politikusa. Hangsúlyozta: biztosítani kell számukra, hogy megőrizzék kultúrájukat. A választási regisztráció bevezetése szerinte elveszi a romáktól annak lehetőségét, hogy saját sorsukról dönthessenek.  
    
BM: 50 ezer romát vontak be a foglalkoztatásba

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azt mondta: a start munkaprogramba és a közfoglalkoztatásba mintegy 50 ezer romát vont be az állam.