Hajdu Mária arról beszélt, erőt meríthetünk abból, hogy Magyarország a “brutális trianoni döntés” után is megmaradt és talpra állt a sok 20. századi vesszőfutás után is. “Itt vagyunk, és a mi feladatunk, hogy nem feledve a múltat, hanem okulva abból, továbblépjünk” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez életképes közösségekre van szükség az anyaországban és a határokon túl is. Véleménye szerint a magyarok akkor tudják hitelesen képviselni a területi autonómia kérdését, ha Magyarországon az emberek tiszteletben tartják és felelősséggel gyakorolják a “nehezen kivívott önrendelkezést”. A továbblépéshez az is kell, hogy mindenki – bármilyen szakmát gyakoroljon – tudása legjavát nyújtsa, és hogy az ehhez hasonló napokon emlékezzen azokra, akiknek az áldozata nélkül “nem itt tartanánk ma” – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a természet nem ismer határokat, emiatt a Kárpát-medence összes népével együtt vigyáznunk kell a ránk bízott földre, hogy közös ökológiai életterünk az utódainkat is táplálni tudja.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 000 négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.