Orbán Viktor hozzátette, mivel magyar-ukrán kettős állampolgárról beszélünk, az áldozat a mi közösségünkhöz tartozik, nemcsak a szó kulturális, nemzeti értelmében értelmében, hanem közjogi értelemben is.

“Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk”

– szögezte le.

A magyar fél teendőiről azt mondta, törődni kell az áldozat családjával, utána kell nézni, hogy mi történt, és az ukrán hatóságokat is ki kell faggatni, ez mind zajlik már.

“Tehát ezt komolyan kell venni, hiszen akit agyonvertek, az egy közülünk”

– fogalmazott.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy az ügy gyökere nyilvánvalóan a háborúban keresendő.

“Magyarországon sokan gondolhatják, hogy ez a frontvonal messze van, és akkor a háború is messze van”

– mondta, hozzátéve, az igazság az, hogy egy szomszédos ország területén van a háború, és az majdnem mindegy, hogy melyik pontján. A most elhunyt áldozat is 15-20-30 kilométerre élhetett a magyar határtól, és ott verték agyon – emlékeztetett.

Ez a háború és a veszély, ami ebből fakad, itt van közvetlenül “a hónunk alatt”. Tehát nincs semmi túlzás abban, amikor azt mondjuk, hogy a veszélyek korában élünk és észnél kell lenni, mert minden mozdulatnak, minden döntésnek, minden szónak jelentősége lehet – figyelmeztetett Orbán Viktor.

“Mindez felhívja a figyelmet arra is, hogy a Voks 2025 szavazás Ukrajna európai uniós tagságáról igenis indokolt közös akció volt, egy közös mozdulata volt a magyaroknak”

– jegyezte meg.

Egy olyan ország ugyanis, amelyben kényszersorozás eredményeképpen agyonvernek egy embert vagy embereket – mert persze a kényszersorozás nemcsak a magyarokat, hanem mindenki mást is érint -, az nem lehet tagja az Európai Uniónak. Mert ha fölveszünk egy ilyen országot, akkor ezt is fölvesszük, fölvesszük a háborút, és annak minden következményét – hangsúlyozta.

Orbán Viktor reagált az ukrán szárazföldi erők parancsnokságának a nyilatkozatára is, miszerint az áldozat nem bántalmazás miatt halt meg, kiemelve: semennyire nem lehet megelégedni ezzel a magyarázattal.

Nagyon nehéz háború ez, felörlő háború – értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, maga is egy ilyen vidékről, Székesfehérvár környékéről származik, amely egy háború során többször cserélt gazdát, miközben rengeteg ember halt meg.

“Ez egy vérszivattyú”

– fogalmazott.

“Ezért én nemcsak erkölcsi szempontból, nemcsak mint egy szomszédos ország biztonságáért felelős miniszterelnök mondom, hanem történelmi tapasztalatok alapján is, hogy egy ilyen típusú háborúnak nincs megoldása a harctéren”

– összegzett.

Figyelmeztetett, egy ilyen háborút nem lehet megnyerni, nem a katonai erő fogja eldönteni ennek a háborúnak a sorsát, hanem a diplomáciai erőfeszítések.

Még akkor is, ha egyébként az oroszok nyerésre állnak, az ukránok pedig ezt a háborút gyakorlatilag elvesztették, és Ukrajnával együtt Európa is elvesztette ezt a háborút, csak egyelőre senkinek nincs meg a bátorsága ahhoz, hogy ezt bevallja. Helyette inkább úgy csinálnak, mintha ez a háború megnyerhető lenne, pedig ez a háború a frontvonalon nem nyerhető meg. Diplomáciára van szükség, tűzszünetre, béketárgyalásokra – emelte ki.

Orbán Viktor kitért arra is, nem szabad közös uniós hitelt felvenni Ukrajna finanszírozására.

“Ezt én a végsőkig ellenezni fogom”

– hangsúlyozta.

A kormányfő kijelentette: az európai gazdaság szenved, elveszítette a versenyképességét. A kontinens a gázért háromszor-négyszer, az áramért két-háromszor annyit fizet, mint versenytársai, ezért, ha már az “önmagában is problémás” hitelfelvétel mellett döntenek, nem kell odaadni másnak azt a pénzt, Európának önmagára kell költenie azt, helyreállítva a gazdaságát – érvelt.

Előző napi győri tárgyalásairól szólva Orbán Viktor elmondta: megerősítették az ország és az – általa a magyar ipar egyik ékköveként említett – Audi szövetségét. A cég “belenőtt a magyar élet szövetébe; ez a mi gyárunk”, tízezreknek ad közvetve vagy áttételesen munkát.

Az ott dolgozó munkásainkra és mérnökeinkre büszkék lehetünk, mert képesek voltak arra, hogy ugyanazt a technológiát használva, mint amit a Volkswagen többi gyárában, a világ sok pontján használnak, a mi gyárunk a legversenyképesebb, a legsikeresebb legyen – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ez a munkásoknak, a mérnököknek és a vezetésnek köszönhető, akik mind magyar emberek.

“Ha az Audit nem német szemüvegen keresztül nézzük, hanem mint egy magyarországi gyárat, és látjuk benne a magyar munkásokat és mérnököket, az Audi egy fantasztikus magyar sikertörténet, büszkék lehetünk az ott dolgozó emberekre”

– fogalmazott, majd hangsúlyozta, az ott dolgozók mind a magyar oktatási rendszerben tanultak, miközben a cég a saját munkásutánpótlását képzi, a duális képzés egyik legszebb példájaként. A magyarországi gyár helyzetéről szólva elmondta, a győri üzem nem tud annyit gyártani a modelljeiből, mint amennyi megrendelése van, a világ legnagyobb – szintén itt működő – motorgyárának termelésállományában viszont visszaesés mutatkozik.

Utóbbiban “a vezetőknek bizony minden képességükre szükségük van, hogy úgy szervezzék a munkát, hogy mindenkinek jusson értelmes munka, ne kelljen elbocsátani az embereket, és működjenek a gépsorok”.

Orbán Viktor hozzátette, az Audi példája Németországról is elgondolkodtatta. Magyarország szeretne olyan lenni, mint Németország volt 15 évvel ezelőtt. Mert olyanok már nem szeretnénk lenni, amilyen most. Olyanok, amilyen a migráció előtt volt, amikor még az autóipar is jól ment, versenyképes volt Németország, olyanok talán szeretnénk, de olyanok, amilyenek most, amilyenek az állapotok most Németországban, azt nem szeretnénk – fogalmazott a miniszterelnök.

“Mindent meg fogunk tenni, hogy ez a gyár továbbra is működjön, fennmaradjon, és továbbra is több tízezer embernek közvetve és közvetlenül kenyérkereseti lehetőséget adjon”

– jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy nehéz az iparág helyzete, “mert az elhibázott brüsszeli politikák miatt szenvednek a versenyben az európai gyártók”.

Kijelentette, “a brüsszeli bürokraták nemcsak rossz sofőrök, de még rosszabb navigátorok; nekivezettek bennünket a falnak”.

A kormányfő rámutatott, minden uniós miniszterelnöki csúcson az hangzik el – és most már lassan a nyilvánosság előtt is -, hogy Ukrajna lényegében a tagság minden feltételét teljesítette. Azt állítják, hogy felszámolták a korrupciót, uralkodik a jogállamiság, az emberi jogokat tiszteletben tartják, a gazdaság jó állapotban van – sorolta, hozzátéve: az unió vezetői úgy beszélnek Ukrajnáról, mint egy tagságra érett országról, akinek esetében a tagsági tárgyalások tulajdonképpen formalitások. Ukrajna már megtette a magáét, most mi jövünk, 2030-ig mindenképpen fel kell venni Ukrajnát – idézte az unió vezetőinek álláspontját. A kormányfő azt mondta, hogy ő csak fogja a fejét. Akik azt mondják, hogy Ukrajna készen áll az uniós tagságra, azok olyan messze vannak a valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől – fogalmazott, hozzátéve, lehet, hogy Brüsszelben át lehet verni az embereket, de ahol mi élünk, az ukrán határ mellett ezt mondani, az orbitális tévedés vagy hatalmas szamárság.

“Kényszersorozások zajlanak, emberek halnak meg, semmilyen polgári szabadságjogot nem biztosítanak, a gazdaság nem működik, nyugati pénzekből tartják el őket, nem látni egy leendő modern ukrán gazdaság körvonalait és háború lezárására irányuló szándékot sem”

– rögzítette.

Ha Ukrajna ma tagja lenne az Európai Uniónak, akkor ma az unió háborúban állna Oroszországgal.

Ha felveszik Ukrajnát, felveszik a háborút, ezt nem akarhatja senki – közölte, hozzátéve: ennek ellenére Brüsszelben mindenki mintha elvesztette volna a józan belátását, és egyfolytában a háború megnyeréséről beszél, arról, hogyan fogják legyőzni Oroszországot Ukrajna területén.

“Eközben az említett eset megszámlálhatatlan mennyiségben történik, árvák, özvegyek, szenvedés, könny Európa keleti részén, a keresztény európai kultúrán belül”

– foglalta össze. A miniszterelnök kijelentette: ezt a háborút nem finanszírozni kell, hanem le kell zárni.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az erről zajló magyarországi vitákat nem tartja természetellenesnek, “ezek súlyos, komoly viták, messzeható következményekkel”.

Kifejtette, az Európa Unió bizottságát és az európai vezetőket támogató magyar pártokat – a DK-t és a Tiszát – nyugodtan lehet háborús pártoknak nevezni, akik a brüsszeli háborús koalíció magyar tagjai. Vannak háborúellenes pártok, békepártok és a Fidesz ehhez az európai táborhoz tartozik – mutatott rá, jelezve: a Patrióták pártcsalád többségében a béke álláspontján van. Azt, hogy ez a vita a magyar belpolitikában megjelenik, nem tartja meglepőnek, természetes következménye annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagja és ott két álláspont van, háborúpárti és békepárti.

Magyarországnak két lehetősége van: beáll a brüsszeliek mellé, és azt mondja, “hajrá, bele a háborúba, pénzt, fegyvert, később, ha kell, embert is, győzzük le az oroszokat Ukrajna területén, ez a mi háborúnk is, értünk is zajlik”.

“A másik álláspont szerint ez nem a mi háborúnk, nem kiterjeszteni kell, hanem visszaszorítani, lokalizálni, lezárni és minél hamarabb békét kötni. Ez utóbbi a magyar kormány álláspontja”

– húzta alá.