“Sűrű hetünk van. Kedd este még Korda Györggyel megalapítottuk az Ulti Digitális Polgári Kört, tegnap Donald Trumppal megalapítottuk a Béketanácsot, és ma itt megalapítjuk a Liszt Ferenc repülőtér harmadik terminálját”
– fogalmazott Orbán Viktor, majd felidézte: alig húsz éve esett meg “az a csúfság”, hogy az akkori kormány eladta az “ország aranytojást tojó tyúkját”, a repülőteret, ráadásul egy olyan külföldi befektető csoportnak, amely nem a reptér átfogó fejlesztését, hanem a rövidtávú nyereséget tartotta a legfontosabb céljának.
“Ezért el is maradtak a fejlesztések, beindult az ingatlanpanama, nem jött létre a reptér és a városközpont közötti vasúti összeköttetés, az akkori befektetők megelégedtek egy nemzetközi viszonylatban közepes méretű és közepes jelentőségű reptérrel”
– tette hozzá a kormányfő.
Ugyanakkor hangsúlyozta: 14 év kitartó munka után, 2024-ben, az állam ismét többségi tulajdont szerzett a magyar repülőtérben, és ehhez találtak egy kiváló francia partnert, a Vincit, amely évtizedes tapasztalattal rendelkezik az üzemeltetés és a fejlesztés területén.
Jelezte: tavaly rekordot döntött és elérte a 20 milliót az utasforgalom, valamint 331 millió euró jövedelmet termelt a reptér, ami negyedével több a tervezettnél, ez pedig azt jelenti, hogy a beruházás a vártnál két évvel hamarabb térülhet meg. A két legfontosabb fejlesztés már folyamatban van – folytatta, emlékeztetve arra, hogy koncessziót írtak ki a repteret a Nyugati pályaudvarral összekötő vasút megépítésére, most pedig kezdődhet az új terminál felépítése is, ami egymilliárd euróba kerül.
“Ezzel Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű fejlesztése itt valósul meg, úgy számolunk, hogy az évtized végére évente 25 millió utas fordul majd meg a budapesti repülőtéren”
– mondta Orbán Viktor.
“Ha minden tervünk teljesül, az évtized végére a Liszt Ferenc repülőtér a régió legfontosabb kereskedelmi és turisztikai központjává is kinőheti magát”
– jelentette ki, ugyanakkor kiemelte, a legnagyobb veszély a terveikre nézve maga a háború, mert blokkolja a gazdaságot, és a háborús szomszédság nem turistacsalogató dolog.
“Ezért ebből a háborúból nekünk mindenképpen ki kell maradnunk, ezért fontos, hogy minden magyar állampolgár jól gondolja meg, hogyan folytassa Magyarország az életét április után”
– figyelmeztetett.
“Egy dolgot biztosan mondhatok, amíg nemzeti kormány van, addig a reptér és még jó néhány hasonló stratégiai befektetés magyar kézen lesz és a magyar embereknek termel hasznot. Ez a járat Budapestről indul és nem kér átszállást Brüsszelben”
– fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, sok üzletet kötött már a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb megállapodás, amit a Vincivel kötött.
Kifejtette, ez a megállapodás nyitotta meg az utat afelé, hogy visszaszerezzék Magyarország egyetlen nemzetközi repterét, és ezzel kerülték el azt a csapdát, amit az állami tulajdon gyakorta magával hoz, hogy olyasmivel foglalkoznak, amihez nem értenek.
Úgy folytatta, az állam nem tud repülőteret működtetni, “a hivatal nem azonos a hozzáértéssel”, ezért meg kellett találni azt a partnert, aki egy nagy értékű állami vagyont – annak értékét növelve – hajlandó és tud professzionálisan szolgáltatást nyújtani.
Hangsúlyozta, fontos a befektető, az állami tulajdon, a fejlesztési tervek, de a reptér jövője és sikere az ott dolgozók munkájának minőségén múlik.
Hozzátette, ha nem lennének Magyarországon olyan fantasztikus szakmunkások, mint amilyenek vannak a termelő és a szolgálató szektorban is, akkor semmilyen befektetés nem működne Magyarországon.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, “a mi előnyünk regionális, európai, sőt világösszefüggésben is, hogy nekünk vannak a világon (…) a legjobb, de mindenképpen a világ legjobbjai között jegyzett munkásaink, akik bármilyen vagyontárgyat képesek – legyen szó autógyártásról, reptérműködtetésről – világszínvonalon működtetni”. A Vinci cég vezetőihez szólva azt mondta, “mi nem egyszerűen befektetőként tekintünk rájuk, hanem befogadtuk őket”.
Orbán Viktor elmondta, “mi gyanakvó népség vagyunk”; akit beengedünk, azt befogadtuk, akihez nincs bizalmunk, azt nem engedjük be.
“Ha egyszer már beengedtünk valakit, akkor az bent van a családban, bent van a nemzetben, bent van a közösségben, onnantól kezdve családtag”
– mondta, majd hozzátette, nyugaton ezt fordítva csinálják: ott azokat engedik be, akiket nem kellene, akikre meg szükség lenne, azokat nem.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyar “szemmagasságban dolgozó népség”. A magyarok sosem gyarmatosítottak, és sosem engedték, hogy őket gyarmatosítsák.
“Mi nem nézünk föl a Jóistenen kívül senkire, és nem nézünk lefele se. Mi szemmagasságban tárgyalunk”
– fejtette ki.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarországon mindenkinek van egy esélye arra, hogy kiderüljön, mit tud, milyen ember, milyen minőséget képvisel, milyen tervei vannak, és ha beválik, “akkor megmarad a barátság, ha nem, akkor elválunk egymástól”. Magyarország ilyen értelemben nem egy komplikált ország: egyszerre van benne katolikus nagylelkűség és protestáns szigorúság – összegzett a kormányfő.
