Latorcai Csaba úgy fogalmazott, Nagy Imre “sorsfordító időkben” próbálta meg visszaszerezni Magyarország szuverenitását.
Mint mondta, 1956 “verőfényes októbervégi napjaiban” megszűnt a félelem. Magyarország és a magyar emberek politikai identitástól és vallási hovatartozástól függetlenül összefogtak, és példátlanul széleskörű nemzeti egységet sikerült létrehozni – idézte fel. A néhai miniszterelnök 1989. június 16-i újratemetési szertartása Latorcai Csaba szavai szerint a nemzet egységét és erejét mutatta meg.
“Összekapaszkodott a nemzet a gyászban, a reményben és a bizakodásban”
– hangsúlyozta.
A miniszterhelyettes kiemelte: Nagy Imre és mártírtársainak sorsa mutatta meg azt, hogy az emberarcú szocializmus nem más, mint “fából vaskarika.” Latorcai Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem ma ismét tetemre hív bennünket és a kontinens népeit.
“Új kihívások előtt állunk. A rég letűntnek hitt marxista ideológia és annak mai követői új köntösben ugyan, de ismét megpróbálják előírni és meghatározni, milyen módon, kikkel és hogyan éljünk együtt”
– mondta, majd azzal folytatta, próbára teszik az európai nemzeteket, hogy vajon van-e elég ellenálló-képességük megőrizni mindazt az értéket, amely Európát és az itt élő népeket jelenti.
“Ránk akarják kényszeríteni a genderideológiát, a fegyveres konfliktusban való részvételt, és súlyos pénzbüntetéssel, zsarolással azt, hogy kikkel éljünk együtt”
– sorolta a miniszterhelyettes, aki kiemelte:
“nemzetünk szuverenitása olyan érték, amelyről semmilyen áron nem vagyunk hajlandóak lemondani.”
Rögzítette, a sikeres küzdelemhez arra van szükség, hogy “elődeink egységkovácsoló képességéből tanulva, érzékelve a ma kihívásait, összefogjunk.”
“Szabadságunkat és szuverenitásunkat csakis úgy tudjuk megőrizni a miénknek, magyarnak és kereszténynek, ha Magyarország saját maga dönthet a sorsáról. Ha a magyar emberek felelős döntéseket hozva tudnak részt venni a saját és egész Európa sorsát befolyásoló kérdésekben”
– mutatott rá.
Latorcai Csaba azt mondta: legyen a magyarok szuverenitástörekvése kovász.
“Olyan kovász, amely hozzájárul Európa szellemi és lelki megújulásához azért, hogy a napjainkban kontinensszerte tapasztalható, jövőtől és annak minden bizonytalanságától való félelem helyébe ismét a szárnyaló szabadság éltető és alkotó ereje lépjen”
– mondta az államtitkár, majd Bibó István szavait idézve azzal zárta beszédét: a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.




