"Humanitárius célból sem lehet szélesre tárni a kapukat"

Prőhle GergelyHumanitárius célból sem lehet teljes szélességre tárni a kapukat. Ezt jelentette ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az Európát elérő bevándorlási hullámról rendezett szerdai budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

Hangsúlyozta, a migránsok beengedésével több millióan évtizedeken keresztül segélyből tengetnék az életüket. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tömeges bevándorlás a gazdag nyugat-európai társadalmakat is teljesítőképességük határára sodorta. Megjegyezte, a magyar társadalom nagy szolidaritási készségről tett tanúbizonyságot a helyzet kezelésénél. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta, az Európába egyre nagyobb számban beáramló tömeg átvette a dolog irányítását; ők akarják megszabni a feltételeket. A történész szerint a heterogén tömegben egyre dominánsabb az érkezők között az egyértelműen gazdasági előnyökért útra kelők jelenléte. Ezek az emberek kitanulták a Nyugatot és tudják a saját, több ezer éves kultúrájukat is – magyarázta, hogy egyebek mellett miért jelentenek kihívást Európa számára az érkezők. Megemlítette azt is, hogy ez az embertömeg a Szovjetunió összeomlása óta nem látott méretű feladatot jelent, de egy erre alkalmas európai vezető réteggel meg lehet találni rá a megoldást. 

 Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselő a vitában arról beszélt, az a különbség az utóbbi hetek és a korábbi időszak történései között, hogy előzőleg a migráció nem befolyásolta az emberek mindennapi életét. Hangot adott annak a véleményének is, hogy tudatos politikai szándék vezérelte erős kormányzati propaganda kapcsolódott a történések megjelenéséhez.
Arra a moderátori kérdésre, hogy kormányzat pozícióban mit tett volna másképp, úgy nyilatkozott, egyeztetett volna a parlamenti pártokkal a kérdésben, uniós problémáról lévén szó, előbb kért volna közösségi segítséget, nekikezdett volna a civil szervezetek felkészítésének, valamint kezdeményezte volna például Dublin III. újragondolását. Arról beszélt, hogy egy befogadó, toleránsabb társadalom jobb, mint egy nem olyan, és a magyar kormány működésére utalva kijelentette, “ha mindenkivel összeveszünk körülöttünk, akkor nagyon-nagyon nehéz lesz együttműködni”. Pető Péter újságíró, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese arról beszélt, nem lehet összemosni a határvédelmi és a humanitárius kérdéseket. A muzulmán térnyeréssel kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon ennél sokkal jelentősebb kérdés a cigányság integrációja.