Sőt. Az egész, mármint a ház előtti gyülekezés egy kis lökdösődéssel kezdődött fél hét előtt. A Nagymező utca sarkánál a civilek tüntetésére érkező szocialistákkal keveredtek nézeteltérésbe szélsőjobboldali szervezetek tagjai. Szekeres Imrét és Nyakó Istvánt többen szidni kezdték, lökdöstek velük, volt, akit le is köptek. A nézeteltérés szópárbajjal indult, az egy csoportban vonuló MSZP-seket szidni kezdték, illetve “Gyurcsány takarodj” rigmusokkal fogadták, közülük többen visszaszóltak és ők, illetve a környéken álló demonstrálók a “nácik haza” rigmussal válaszoltak. A szélsőjobboldaliak közül többen az egész arcukat eltakaró símaszkot viseltek, egyikőjük a lökdösődés közben egy fotós kezéből kiverte a fényképezőgépet. Ezután tovább folytatódtak a tumultuózus jelenetek, de ekkor már a civilek közül rángattak többeket.
tüntetés, fotó: Máthé Zoltán/MTI
Nem sokkal később Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társalapítója beszédében azt mondta, rég nem látott összefogás jött létre a hétfői tüntetéssel.
“Az Operaház narancsos fantomjai halotti tort készülnek ülni ma este a köztársaság, a jogállam és a demokrácia fölött” – jelentette ki Kónya Péter, a miniszterelnököt a Titanic kormányosának nevezte, a tömeget pedig magának a jéghegynek. “Olyan országban akarunk élni, ahol nem kell éhségsztrájkolni a sajtószabadságért, ahol nem kell visszamenőlegesen törvényeket hozni, ahol nem lehet területi alapon minimálbért bevezetni, és ahol nem kell féltenie az embereknek megszerzett javaikat – folytatta a szakszervezeti vezető. “Orbánék elfelejtették, hogy a hatalom a népé, vissza fogjuk szerezni tőlük” – zárta beszédét Kónya. Orbán nevének említésekor a tüntető tömeg az “Orbán, takarodj!” és “Diktátor, diktátor!” mondatokat skandálta. Az MTI tudósítói nem sokkal fél nyolc előtt azt jelentették, a tömeg az Operától a Jókai térig ér az Andrássy úton. A tüntetők között megjelent Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is.
Aztán tovább folyt a lökdösődés. Egy embert még ki is emeltek az ellentüntetők közül az Andrássy út és Nagymező utca sarkán. Ezt jelentették hétfő este kevéssel este hét óra után az MTI tudósítói. Beszámolójuk szerint a civilek szervezésében létrejött demonstráción az ellentüntetők közül többen eltakarták az arcukat, a rendőrök pedig sorfalat húztak a tüntetők és az ellentüntetők közé. A tüntetők oldalán az MTI tudósítói az MSZP frakciójának több tagját látták, többek közt Nyakó Istvánt, Ujhelyi Istvánt, Szekeres Imrét, Iváncsik Imrét. Az ellentüntetők közt Bertha Szilvia jobbikos országgyűlési képviselő tűnt fel. Az Operaház közvetlen közelében, a kordon mellett szórakoztak az emberek, többeknél fáklya, magyar zászló volt látható – jelentette az MTI egy másik tudósítója. Közben sorra érkeztek a vendégek az Operaház épületéhez.
Nem sokkal nyolc óra előtt Majtényi László volt ombudsman a ház előtti színpadon azt mondta, szerinte sokkal jobb sors egy demokratikus jogállam bukott miniszterelnöké, mint egy tekintélyelvű országban a népharaggal eltávolított diktátoré. Van ötlete arra is, hogy mit kell kérni, figyelmeztetni kell a bálozókat, hogy ha visszatérnek a Házba, volna egy feladat. “Mielőtt befejezik a működésüket, tegyenek meg még egy gesztust, vonják vissza az alkotmányt, és az összes sarkalatos törvényüket, mielőtt távoznának.” Adják vissza a szabadságunkat és szabadságunk intézményeit – mondta a volt ombudsman.
Közben az Operaházban Magyarország köztársasági elnöke készült beszédére. Schmitt Pál szerint mostantól az új alaptörvény ad különleges tartást és szilárdító erőt, amikor szinte naponta kell megújulni, új utakra lépni, illetve erős viharban helytállni. A köztársasági elnök úgy gondolja, a magyarok sorsa minden értelemben fordulópontra jutott, és biztos benne, hogy az új alaptörvény az a “jó föld, amelyre szükségünk volt, amelyből a lelki, szellemi és gazdasági megújulásunk sarjadhat”.
A vasárnap hatályba lépett alkotmány tiszteletére a Magyar Állami Operaházban hétfőn rendezett gálaesten, amely Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával kezdődött, az államfő beszédében hangsúlyozta: több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással, “ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után”. Kiemelte, az alaptörvény attól különleges, hogy a “lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, és ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat”.
A köztársasági elnök üdvözölte, hogy az alaptörvény megfogalmazásában szereplő “sok többes szám első személy” kijelentés a hazára utal, arra a közösségre, amelynek részei a világban bármerre élő magyarok éppúgy, mint az államalkotó nemzeti közösségek. “Őszintén remélem, hogy ma velünk örülnek honfitársaink, magyarok szerte a világban, ők is ünneplik az új alaptörvényt, amely nemzeti összetartozásunknak is becses okmánya” – mondta az államfő, megemlítve ugyanakkor, hogy a haza fontos részei azok is, akik “ezt a közösséget tagadják, és az összefogás, az összetartozás ellen tiltakoznak”.
Schmitt Pál örömét fejezte ki, amiért az alaptörvényben ismét méltó helyet kapott a Szent Korona. Mint mondta, az nem csupán különleges tárgynak számít, hanem jogfolytonosságunk kifejezőjének, nemzeti szuverenitásunk és egységünk letéteményesének, európaiságunk közjelének. Beszélt arról is, sokak munkája kellett ahhoz, hogy az alaptörvény jogrendünk alapköve lehessen, korszerű, európai alakot ölthessen. Az eddigi, átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, s amely rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez -, az egyéni és a közösségi jogait – fejtette ki a köztársasági elnök. Hangsúlyozta, az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit.
Emlékeztetett továbbá, hogy az alaptörvény a legfőbb közös értékeknek a családot, a rendet, az otthont, a munkát és az egészséget jelöli meg. Mint mondta, az alaptörvénynek nemcsak az előbeszéde hitvallás, de az ebből a forrásból meghozott minden döntés és minden ide visszamutató, innen induló jog “hitvallás lesz Magyarország, a magyarok jövője, európai értékrendje mellett”.
Schmitt Pál beszédét az alaptörvény utolsó sorával – “Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – zárta.
A gálaesten ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Giró-Szász András kormányszóvivő, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes néppárti európai parlamenti képviselő. Részt vettek az ünnepségen a diplomáciai testület tagjai és meghívást kapott húsz kolontári lakos is a 2010 októberében vörösiszap-katasztrófával sújtott Veszprém megyei településről.
A gálaesten Schmitt Pál beszéde után a program szerint két Erkel-ária hangzott el, Gara Mária cabalettája a Hunyadiból és a Hazám, hazám kezdetű a Bánk bánból, Szakács Ildikó és Boncsér Gergely előadásában. Weiner Rókatánca, Bartók Este a székelyeknél a Magyar képekből után Kodály-mű csendült fel, a Háry Intermezzója; a Toborzót Szegedi Csaba adta elő. A Székelyfonó című daljátékból A csitári hegyek alatt kezdetű kettőst szólaltatta meg: Szakács Ildikó és Boncsér Gergely, majd újra a Háry következett. Schöck Atala és Szegedi Csaba a Tiszán innen, Dunán túl kezdetű kettőst énekelte. A műsort a program szerint Liszt második Magyar Rapszódiája zárta.