Az áprilisi országgyűlési választásokon indulni szándékozóknak 500, a választókerületben élő választópolgár ajánlását kell összegyűjteniük a választási irodánál kinyomtatott és hitelesített ajánlóíveken. A választási iroda az ellenőrzés során megvizsgálja, hogy az ajánlóív el van-e látva a választási iroda pecsétjével, sorszámozva van-e, rá van-e vezetve az ajánlást gyűjtő ember neve és aláírása. Az ajánlóívre felvezetett adatok alapján azonosítja az ajánló választópolgárt, megvizsgálja, van-e választójoga és megegyeznek-e az ajánlóíven feltüntetett adatai (név, személyi azonosító, lakcím, anyja neve) a központi névjegyzékben szereplőkkel.

A választási irodák elfogadják az ajánlást akkor is, ha a választópolgár feltüntette valamennyi adatát és az alapján egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adatai csekély mértékben eltérnek a központi névjegyzékben szereplőktől. Ilyen például, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha több keresztneve közül csak az egyik szerepel, ha a lakcímében a települést rövidítette (például Budapest-Bp., Debrecen-Db.), de az egyértelműen beazonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le a lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy “s”-sel vagy “h” nélkül vezette fel az ajánlásra). 

Csekély eltérés, ha a közterület jellegét nem a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár, de a megadott közterület jelleg azonos kategóriába tartozik (például út – útja – utca – körút, tér – tere – körtér, köz – köze, sor – ároksor – fasor), vagy a közterület jellegét a központi névjegyzéktől eltérően, rövidítve jelölte meg (utca – u., körút – krt.). A választási irodák érvényesnek fogadják az ajánlást akkor is, ha költözéssel nem járó lakcímváltozás történt (például átszámozták a közterületet vagy megváltozott annak jellege, neve), és a választópolgár a korábbit tüntette fel.

Nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, amelyiken valamelyik adatot egyáltalán nem vagy jelentős eltéréssel, hiányosan adták meg (például csak a vezetéknevet tüntették fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy házszámot). A választási iroda megállapítja, hogy az ajánló választópolgár február 19-e, az ajánlásgyűjtés kezdete és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e a választókerületben jelöltet ajánlani.

Ellenőrzi azt is, hogy a választópolgár ugyanazon jelöltre nem adott-e le már érvényes jelölést, ugyanis az áprilisi választáson egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat érvényesen, de egy jelöltet csak egyszer. Megállapítja továbbá, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e az 500-at. Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. 

Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságot, amely dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentése után is lehetőség van (“rágyűjtés”), de legkésőbb a határidő lejártáig a rendelkezésre bocsátott összes ajánlóívet át kell adni a választási irodának.

Az ajánlások gyűjtésére és a jelöltek bejelentésére március 5-én 16 óráig van lehetőség. Aki elmulasztja leadni az összes ajánlóívet, azt megbírságolják. A bírságot a választási bizottság szabja ki hivatalból, ennek összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint. Nem szabható ki bírság az olyan, ajánlást nem tartalmazó ív után, amelyet a határidő lejártát követő napon adnak le. Az ajánlóíveket az illetékes választási iroda a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon megsemmisíti.