Lázár JánosA kormány május 2-án nyújtja be a 2018-as költségvetésre vonatkozó javaslatát a parlamentnek, amelyet június 15-ig elfogad a Ház. Ezt mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a költségvetést a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, emellett úgy folynak a fejlesztések, hogy közben folyamatosan csökken az államadósság. Kifejtette, a hiányt 2,4 százalékra tervezik, a GDP-növekedés 4,3 százalékos lehet, a fogyasztás 4,5-5 százalékkal között bővülhet, az infláció tervezett mértéke pedig 3 százalék, ami megegyezik a nyugdíjemeléssel. Elmondta azt is, hogy 2018-ban 138 ezer forint lesz a minimálbér és 180 ezer a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset 8,8 százalékkal nő. Komoly jövedelemnövekedés előtt áll az ország – értékelt Lázár János.
Beszámolt arról is, hogy a büdzsé tartaléka 200 milliárd forint körül lesz; összességében pedig a források 80 százalékát működésre, 20 százalékát fejlesztésre fordítják. Az egészségügyre 185 milliárd, az oktatásra 82 milliárd, a rendvédelemre és közbiztonságra 55 milliárd forinttal több jut jövőre – tette hozzá a tárcavezető.
A miniszter célként jelölte meg, hogy mindenki jobban járjon és erősödjön a munkából élők biztonsága. Fontosnak nevezte a bérmegállapodások betartását, a foglalkoztatást terhelő adók csökkentését, a családok támogatását és a rendvédelem erősítését.
Elmondta azt is, hogy folytatódnak az adócsökkentések. A kisvállalati adó, az egészségügyi hozzájárulás mértéke jelentősen csökken, az internet áfája 18-ról 5 százalékra, a hal áfája szintén 5 százalékra csökken. Módosul a kisüzemi sörfőzdék jövedéki adója: 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz a volumenhatár, ameddig az adó 50 százalékát kell megfizetni.
Lázár János arra is kitért, hogy 2018-ban is folytatódnak az életpályamodellek, ezek mintegy 556 ezer embert érintenek, nekik összességében 30-40-45 százalékkal emelkedik a bérük, ami 906 milliárd forint többletet jelent a költségvetés kiadási oldalán. Lázár János a tájékoztatón bejelentette, az Európai Bizottsággal való egyeztetés után jelentős mértékben csökkenti a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát.
A politikus elmondta, az ő kezdeményezésére elindított átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósítási szerződés döntő részét – a projektet nem kockáztató módon és mértékben – hozzáférhetővé teszik. Szerinte ez világos válasz lesz azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány titkos üzletet kötött Oroszországgal. Döntését indokolva hivatkozott egyebek mellett Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének javaslatára és a folyamatokban lévő igazságügyi eljárásokra.
A miniszter ismét beszélt a kutak szabályozásáról, közölve, hogy 80 méter mélységig mentesülnek a bejelentési, engedélyezési kötelezettség alól a lakossági felhasználású kutak, a már befizetett illetékeket, szakértői díjra fordított költségeket pedig visszaadják. A mezőgazdasági termelők kúthasználatának engedélyeztetését illetően viszont még vita van – tette hozzá.
A jövő heti kormányülés napirendjéből kiemelte a Liget-projekt megtárgyalását, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum fejlesztését.
A tárcavezetőt megkérdezték a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tramtrain-projektről. Közölte: nincs semmilyen személyes konfliktus a kormányban, egy szakmai vita folyik a beruházásról a lebonyolító szervekkel. Szavai szerint a beruházásra megvan a racionális indok és az ésszerűség határa. Meg kell valósítani azt, de nem mindegy, hogy mennyiért és milyen forrásból – fejtette ki. “Teljesen más a leányzó fekvése akkor, hogyha 23 milliárd forintnyi EU-s pénzből, és teljesen más a leányzó fekvése akkor, ha 50 milliárd forintnyi hazai költségvetési pénzből valósul meg a beruházás” – fogalmazott.
Jelezte azt is, hogy a költségnövekmények kérdésével a kormánynak általában is kell foglalkoznia. Mint mondta, a Miniszterelnökség a projektek felgyorsításában érdekelt, a nemzetgazdasági tárca a gazdasági növekedésben, a közlekedési szakma pedig várja, hogy minél több vasúti és közúti beruházás legyen. Közben a tervek lehet, hogy 2-3 éve készültek és hirtelen óriási lett a megrendelés, ami felhajtja az árakat – magyarázta Lázár János, hozzáfűzve: a kérdés, hogy mi reális és mi irreális.
A kerékpárt szállító járművek szürke rendszámával kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: elképzelhető módosítás, mert a Fidesz-frakció “ezt hülyeséggé nyilvánította”, és kérte a kormányt, foglalkozzon a témával.
A minisztert kérdezték a napi.hu listájáról is, amely a 100 leggazdagabb magyart összesíti. Azt felelte, az ilyen listák hitelességét mindig kétségbe vonta, az ország leggazdagabb embereinek jó része nincs rajta és csak a sajtótermék olvasottságának növelését szolgálja.
Egy másik kérdésre azt is elmondta, lesz védőnői bérrendezés; úgy tűnik, hogy a gazdasági tárca is támogatja azt, hogy a védőnők béremelése az egészségügyi dolgozókéhoz kapcsolódjon. Megkérdezték a pártok plakátkampányairól is. Azt felelte, mindent a választási kampány “szemüvegén keresztül” kell nézni, több belefér, mint kampány nélkül. “Amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten, ez a magyar játékszabály” – értékelte a válaszplakátokat.
