Tizedik alkalommal rendezte meg az Élet Menete Alapítvány Budapesten az Élet menetét, amellyel a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztek. Az áldozatok emléknapja alkalmából a Terror Háza Múzeum szabadtéri koncertet és megemlékezést rendezett vasárnap.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézmény előtt tartott beszédében megemlékezett Raoul Wallenbergről, felidézve, hogy az egykori diplomata – aki az idén lenne százéves – a holokauszt idején a svéd nagykövetség másodtitkáraként megvesztegetéssel, fenyegetéssel, máskor szép szóval és ígéretekkel csikarta ki az üldözöttek életének megkímélését. 

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szintén a Terror Háza Múzeum megemlékezésén hangsúlyozta, az áldozatokra emlékezni kötelességünk, mert ők voltak azok, akikről “aljas hazugságokkal elhitették, hogy nélkülük könnyebb lesz a világ sora”, akiken diktatúrák demonstrálták, hogy “bárkin és bármin keresztülgázolhatnak”. A református püspök felhívta a figyelmet: azokról sem szabad megfelejtkezni, “akik nemet mondtak arra, hogy diktatúrák parancsát, életmegsemmisítő akaratát hajtsák végre”. Ők voltak azok, akik nem voltak lázadók, nem tudtak forradalmat szítani, de “elűzték a gyűlölet és hazugság ördögeit”, miközben a maguk életét kockáztatták azzal, hogy ismeretleneket, szomszédokat, barátokat mentettek meg. 

A beszédek elhangzása után a Nyári Kvartett és a Parafónia zenekar adott szabadtéri koncertet Ember az embertelenségben címmel a Terror Háza Múzeum előtt az intézmény, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Terézváros önkormányzata és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rendezésében.    

Az Élet menete több ezer ember, köztük Kövér László, a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen betöltő házelnök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének jogköreit gyakorló alelnök, parlamenti politikusok, közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap délután a Szabadság híd pesti hídfőjétől. A résztvevők a Szabadság híd és a Közraktár utca közötti, Salkaházi Sáráról elnevezett pesti rakpartról vonultak a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti Raoul Wallenberg rakpartra.     A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták.    

Per Westerberg, Svédország parlamentjének elnöke az Élet menete rendezvényén arról beszélt, hogy szükségünk van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, s amelyek egy jobb jövő eljövetelét jelzik. A svéd házelnök a budai rakparton összegyűlt több ezer ember előtt úgy fogalmazott: a zsidókat mentő Raoul Wallenberg diplomata nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista. Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videoüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a Soa feledésbe merüljön.    

Horváth János, a parlament fideszes korelnöke úgy fogalmazott: “a nyilas és hitlerista világ nem a magyar nép világa volt, nem a magyar nép kívánságára mentek végbe a holokauszt borzalmai.” A zord idők azonban az egész magyar népet érintették – hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy ő maga is együtt dolgozott Wallenberggel. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, népcsoport ellen.    

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke vasárnap kiadott közleményében úgy fogalmazott: “napjainkban a múlt levitézlett, bukott és gyilkos eszméi, gonosz és aljas ideológiái ismét megjelentek a politikában és a köztereken.” Az MSZP-s politikus szerint “hívőként és világi gondolkodású emberként egyetlen válasz lehetséges a kirekesztő, félelemkeltő megnyilatkozásokra, a világos és határozott, habozás nélküli elutasítás. Bármely magyar állampolgár, politikus vagy közéleti szereplő részéről egyaránt elfogadhatatlan a rasszista, antiszemita, homofób vagy épp idegenellenes megnyilvánulás.” Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.