A büntetőügyet a bíróság a büntetőeljárási törvény szabályai szerint tárgyalja, azaz nem katonai eljárásban. Azonban tekintettel arra, hogy katonai, harctéri eseményeket kell a perben elbírálni, a büntetőügyet olyan bíró tárgyalja, aki rendelkezik a katonai ügyek elbírálásában szerzett szakmai tudással is. A tárgyalást Varga Béla bíró vezeti. Képíró Sándor védője Zétényi Zsolt, a vádat Falvai Zsolt képviseli. A tárgyaláson részt vesz Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész is.

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff is jelen van a tárgyaláson. 2008-ban Vukcevic hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását. A Wiesenthal Központ egy hónappal korábbi jelentése szerint Képíró pere az egyik utolsó, ha nem a legutolsó lehet a náci háborús bűnösök ellen indított eljárások között. A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés, a magyar mellett a külföldi sajtó is képviselteti magát. A per kezdete előtt a botjába kapaszkodó, nehezen mozgó kilencvenhét éves férfit a tárgyalóterem hátsó bejáratából kísérték terembe, miközben egy nő “Gyilkosok! kilencvenhét éves öregember gyilkosai!” feliratú táblát tartott a férfi elé. Képíró először a hallgatóság részére fenntartott padsorban foglalt helyet, majd a vádlottak padjához kísérték.

A jelenlévők közül valaki azt kiabálta, hogy “Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?” A nézők között megjelent több, sárga Dávid-csillagot viselő fiatalember is. A tárgyalás előtt Képíró Sádor azt mondta. hogy nem vett rész a vérengzésben, nem is kapott utasítást rá, ártatlanul vádolják, és szerinte ez ki is fog derülni. Mint mondta, hazugságok sorozatával vádolták meg. Arra a kérdésre, hogy fog-e vallomást tenni, azt felelte, ha kérdezik, válaszol. Az 1942-ben történtekről azt mondta, nem történt semmi, csak igazoltatás, nem igaz, hogy lemészároltak volna bárkit. A tárgyalás szerinte cirkusz, minden hazugságon alapszik. Nem tudott a mészárlásokról, felettesei nem beszéltek róla. Teljesen ártatlannak vallja magát.

A tárgyalás elején a bíró arra szólította fel a Dávid-csillagot viselőket, hogy vegyék le, és az épületen belül se hordják. A bíró megkérdezte a vádlottat, hozzájárul-e, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla. Képíró nemmel felelt. A vád szerint Képíró Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen kivégezésében. Képíró Sándort 2009. szeptember 14-én gyanúsította meg háborús bűntett elkövetésével a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az ügyészség akkor kiadott közleménye szerint a bűncselekményt K. Sándor társtettesként követte el. Mint írták, a rendelkezésére álló adatok szerint 1942. január 23-án a K. Sándor vezette járőrosztag tagjai az újvidéki tisztogatás során négy civilt lelőttek. 

Képíró Sándor

A férfi cselekménye a büntető törvénykönyv szerint egyéb háborús bűntettnek minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Akkor az ügyészség indítványozta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, ezt azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy nem kell a szökéstől tartani, illetve arra, hogy a férfit ebben az ügyben 1944-ben már elítélték, és mivel senkit nem lehet kétszer ugyanazért elítélni, a mostani eljárás megalapozatlan. A végzés ellen az ügyészség fellebbezett. 

A Fővárosi Bíróság azt közölte, hogy a férfi büntetőügyében az FB helybenhagyta az első fokon hozott végzést, és megállapította, hogy az első fokú bíróság helyesen járt el, amikor nem rendelt el kényszerintézkedést a gyanúsítottal szemben. “A bíróság a megalapozott gyanúval kapcsolatos elsőfokú bírósági megállapítást mellőzte arra hivatkozással, hogy a gyanúsított ügyében 1944-ben hozott ítéletet ismeretlen eljárás keretében, nem rendkívüli perorvoslati eljárásban semmisítették meg, az abban foglalt tényállást nem lehet ítélt dolognak tekinteni” – tette hozzá az Fővárosi Bíróság.

A Fővárosi Bíróság akkori végzésében kimondta, hogy az ügyészség megalapozottan gyanúsítja Képíró Sándort, mivel nincs ügyében jogerős bírósági ítélet, ezzel pedig megismételte másfél évvel ezelőtt hozott döntését. A bíróság ugyanis 2007 elején már végrehajthatatlannak nyilvánította a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet. Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították, és ennek következményeként 1944. február 18-i hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez a megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve. 

Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította – olvasható az FB 2007. február 19-i keltezésű végzésében. Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús bűnösök aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ állított össze.