A BKV óránként vagy annál kisebb követési idővel közlekedő éjszakai járatai vasárnap kettő és három óra között nem indultak el. Az ennél ritkábban vagy csak meghatározott időpontokban induló járatokra egyedi szabályozás lesz érvényben, ezeknek a járatoknak többször módosul a menetrendjük. A MÁV-nál az óraátállítás a hajnalban úton lévő személyvonatok és több, Budapestre tartó vagy innen induló nemzetközi gyorsvonat (Kálmán Imre, Wiener Walzer, Venezia, Ister, Metropol, EuroNight, Beograd, Dacia, Corona, Tisza) közlekedési rendjét érintette, ezek többnyire egyórás késéssel érkeztek a célállomásra. A Volán társaságok menetrend szerinti belföldi járatait nem érintette az óraátállítás. A Volánbusz úton lévő nemzetközi járatai egy órával később érkeztek meg.

A nyári időszámítás egy széles körben elfogadott rendszer, amelyben a helyi időt egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak.

Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári és a téli időszámítást, az energiatakarékosság érdekében. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.