Túl van a kritikus első heteken a szegedi állatkertben született Liszt-majom. A Szegedi Vadasparkban tavaly nem volt szaporulat, így nem gyarapodott a szigorú védelem alatt álló faj. A kis állat szépen cseperedik, az érdeklődők némi türelemmel és szerencsével már most is megpillanthatják. 

 A Liszt-majom nevét német tudósoktól kapta, akiket elbűvölt a Liszt Ferencre emlékeztető “hajviselet”. Az elnevezés annak ellenére megmaradt, hogy a tudomány ma a kevésbé fantáziadús, angol nyelvből átvett, gyapjasfejű tamarinként ismeri.

Bár viszonylag nem ritka az állatkertekben, a Liszt-majom az egyik legveszélyeztetettebb főemlős. Élőhelyén, az észak-kolumbiai esőerdőkben a feltételezések szerint mindössze 2000 ivarérett egyed él, számuk ráadásul folyamatosan csökken. Pusztulásukhoz nagymértékben hozzájárult, hogy az 1960-as és 1970-es években tömegesen exportálták az Egyesült Államokba az egészségügyi-gyógyszerészeti kutatóintézetekbe. A feltételezések szerint 20-30 ezer példány hagyta el így Kolumbiát. A Liszt-majom ma már szigorú védelmet élvez. A Szegedi Vadaspark is a nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja és szaporítja.