Fotó: 100 éves Bonsai Tölgyfa2014. május 16-18. között a soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ ad otthont az I. Nemzetközi Bonsai Kiállításnak. A Soproni Bonsai Egyesület és a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. közös rendezvényén több mint tíz kiállító mintegy 130 növény-különlegessége tekinthető meg, a délutáni bemutatók során az érdeklődők elsajátíthatják a kisméretű, ám az alapnövények sajátosságait megtartó fácskák alakításának alapfogásait is. A hétvégi családi program utolsó napjának egyik kiemelt eseményeként 9 órától egy több mint százéves galagonya újraformázásban a kiállítás látogatói is szerepet kapnak.
A háromnapos eseményen hazai és külföldi szakemberek mutatják be legszebb dísznövényeiket, az érdeklődők minden nap alakítási bemutatókon leshetik el a bonsai-formálás fortélyait.
A nemzetközi kiállításon közel több mint 130, különböző fafajtákból nemesített bonsai-növény tekinthető meg, amelyek mindegyike évek hosszú munkájának eredményeként nyerte el mai formáját. A Sopron főtere mellett található kulturális központban hét ország nyolc bonsai mesterének dísznövényei tekinthetők meg.
Időpont
2014. május 16-18. (péntektől vasárnapig)
A kiállítás megtekinthető:
16-án (pénteken) 11:00-19:00 óráig,
17-én (szombaton) 10:00-19:00 között, valamint
18-án (vasárnap) 8:00-12:00 között.
Helyszín
Sopron, Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ (Liszt Ferenc utca 1.)
Megközelítés: a soproni vasútállomástól tíz-tizenöt perces séta a Széchenyi térre; gépkocsival a Sopron központjában található Széchenyi téren, a környező mellékutcák egyikében, vagy a Petőfi téri mélygarázsban érdemes parkolni (szombaton és vasárnap ingyenes parkolás).
Belépődíj
A rendezvény ingyenesen látogatható.
Program
Május 16. (péntek)
11:00 óra: Ünnepélyes megnyitó.
13:00 órától bonsai alakítási bemutatókat tart: Mirko Ortenzi (Olaszország), Jacek Pretakiewcz (Lengyelország, Krakkó), Rácz György (Magyarország, Tata), és Karl Tier (Ausztria).
Május 17. (szombat)
10:00 órától harcművészeti bemutatók és tagtoborzók: Shotokan karate, Muay-thai, Aikido, Jodo.
13:00 órától bonsai alakítási bemutatót tart: Kestutis Ptakauaskas (Litvánia), Marek és Márta Gajda (Lengyelország, Varsó), Václav Novák EBA alelnök (Csehország) és Rácz György (Magyarország, Tata).

Fotó: Václav Novák Bonsai fa kezelés közben
Május 18. (vasárnap)
9:00-12:00 óra között yamadori alakítási bemutató: egy több mint 100 éves galagonya alakítása a kiállítás résztvevőivel.
Kiállítók
Jacek Pretakiewcz (Lengyelország, Krakkó)
Karl Tier (Ausztria)
Kestutis Ptakauaskas (Litvánia)
Marek és Márta Gajda (Lengyelország, Varsó)
Mirko Ortenzi (Olaszország)
Németh Norbert (Szlovákia)
Rácz György (Magyarország, Tata), a Magyar Bonsai Szövetség tagja, a Soproni Bonsai Egyesület alapítója
Václav Novák EBA alelnök (Csehország)
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők:
Soproni Bonsai Egyesület
Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.
További információk:
Békés Péter,
Soproni Bonsai Klub, alelnök,
Mobil: +36-30-3738583
E-mail: Sopron.bonsai@gmail.com
A kiállítás támogatói: VIP Kapu Kft., STKH Kft., Pro Kultúra Sopron, Power Shield Kft., Casino Sopron Kft., Italsziget Kft., Volánpack Zrt.
HÁTTÉR: A BONSAI-RÓL RÖVIDEN
A bonsai – vagy más írásmód szerint bonszai – mesterségesen, művészien alakított, formára metszett, esetleg hajlított fa (japánul: 盆栽, lapos tálban nevelt fa, bon=edény, tál, szai=növény). Nevezik tálas kertészkedésnek is, mivel a legismertebb formája a kis méretű, tálkákban nevelt és alakított fák tartása.
Általánosan elterjedt tévhit, hogy a bonszai egy növényfaj. Ezzel szemben elvileg bármilyen fás szárú kétszikű növényből lehet bonszait nevelni, természetesen ennek azért korlátot szabnak az illető faj morfológiai jellemzői, például a túl nagy levélméret, az ágelágazások hiánya, vagy a túl nagy távolság a rügyek között stb.
Másik tévhit, hogy a bonszai szobanövény. Ez csak a trópusi-szubtrópusi fajokból kialakított fácskákra igaz és ezekre is csak a saját természetes élőhelyükön uralkodó klimatikus viszonyokat megközelítő körülmények között. Megjegyzendő, hogy ezen fajok némelyikének életben tartása éppen speciális igényei (magas és kiegyenlített hőmérséklet, magas relatív páratartalom) miatt egy átlagos magyar lakásban szinte reménytelen vállalkozás.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bonszai)
A BONSAI MESTER
Egy állatkerti sétával kezdődött minden. Rácz György 1984-ben látogatott el kisfiával a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházába, ott találkozott először a bonsai-kultúrával – és az a nap meghatározta későbbi hobbiját. Nem sokkal később tatai családi házának kertjében kezdte alakítgatni élete első fácskáit, amelyeket ma is nagy becsben tart. Azóta eltelt harminc év, s ma már több mint száz bonsai díszíti kertjét, és jó néhány növény alakításával foglalatoskodik naponta. Rácz György a 2013-ban alapított Soproni Bonsai egyesület tiszteletbeli elnöke, aki koordinálja az egyesület munkáját.

Fotó: Rácz György, a Magyar Bonsai Szövetség tagja, a Soproni Bonsai Egyesület alapítója, valamint Békés Péter a Soproni Bonsai Klub, alelnöke
– Mivel foglalkozik, ha nem a bonsai növényeit alakítgatja?
– Az eredeti szakmám nagyon távol áll a kertészkedéstől: épületgépészettel foglalkozom, víz- és központi fűtés-szerelési vállalkozó vagyok, 63 évesen ma is aktívan dolgozom.
– Hogyan találkozott a bonsai-kultúrával?
– Valamikor 1980 táján olvastam először egy újságcikket a bonsairól. Egy kertészmérnök írta, aki Németországban ismerte meg a bonsai-kertészetet, és leírta, hogyan lehetne nálunk is meghonosítani a Távol-keletről származó növénykultúrát. Akkor még csak a cikk mellett közölt fotókon láttam bonsait. 1984-ben az akkor négyéves fiammal elmentünk Fővárosi Állat- és Növénykertbe, szinte véletlenül tévedtünk be a pálmaházba is, ahol éppen egy bonsai kiállítást volt. Néhány asztal volt csupán, de nagyon megragadott a gyönyörű fácskák látványa és hangulata, azt hiszem ott, és akkor dőlt el, hogy belekezdek én is…
– Hol vásárolta az első növényeket, amelyeket aztán saját ízlése szerint kezdett metszegetni?
– Nem kellett vásárolni! Természetjáró emberként tudtam, hogy az erdőben számtalan hasonló, alapként jól használható növényt talál az ember. Ezek azok az alanyok, amelyeket elnyom a környezete, vagy megrágják a vadállatok. Még az állatkerti kiállításon láttam egy gyűjtött példányt, amelyet egy gyertyánfából alakítottak bonsai-fácskává. Azt éreztem igazi kihívásnak, hogy én is gyűjtött növényből alakítsak ki bonsai-fát. Persze lehet faiskolában is növényeket vásárolni, de azokkal nekem különböző fenntartásaim vannak. A lakásban tartott bonsai például különleges bánásmódot igényel, és általában nem igazán szereti a szobát. Ezért én csakis kültéren nevelhető növényekkel foglalkozom, olyanokkal, amelyek a természetben is megtalálhatók, ezeket lényegesen egyszerűbb tartani, és sokkal mutatósabbak.
– Megvannak még az első bonsai-fácskái?
– Egyszerre két, az erdőből gyűjtött növény alakításával kezdtem, azokat ültettem egy-egy nagyobb edénybe, majd lassanként elkezdtem a formázni őket. Sajnos közülük az egyik már nincs meg, de a későbbi gyűjtések nagy része ma is látható a kertemben, szóval jó néhány 30 éves növényt csodálhatok ma is. Tudni kell, hogy amennyiben a természetből gyűjtünk be egy növényalanyt, akkor annak már van egy saját életkora, amit figyelembe kell venni a későbbi alakítások során. Szerencsére idősebb növényekből – akár egy kerti almafából, vagy egy parkból kidobott díszalmából – is lehet bonsait alakítani. Számtalan ilyen idősebb növényem van, számomra ez a bonsai készítés egyik legkedveltebb módja.
– Most hány növénye van?
– Közel száz olyan példány van a kertemben, amit bármikor ki lehetne állítani. Van még több száz úgynevezett „elő-anyag”, amin még szükséges lesz dolgozgatni, drótozni, alakítani kell őket. Mindez azt is jelenti, hogy a kertünkben gyakorlatilag már mindenhol csak bonsai van. A legnagyobb megközelíti az egyméteres magasságot – ez például egy öreg vadalma –, de van hasonló méretű vadkörtém és több gyertyánom is. A legkisebbet éppen tegnap mértem le, alig 15 centis, azt is galagonyából alakítottam ki.
– Úgy tudom, a galagonya amúgy is egy kisméretű bokor…
– Igen, de az az alapvető probléma, hogy a legtöbb növény egyenes ágakat hoz, így nem igazán alkalmas bonsainak. Magyarországon rengeteg a galagonya, ha bárhol megnézünk egy domboldalt akkor telis-tele van galagonyával, de azokból ki kell válogatni azokat, amelyek alkalmasak a későbbi alakítgatásra.
– A bonsai nem lehet egyenes? Kötelező görbének lenni?
– Az a cél, hogy az alakítás után érdekes, különleges, egyedi formája legyen a törzsnek. A törzs pedig akkor érdekes, ha van benne valamilyen görbület, nem egy statikus, egyenes növény. A bonsai-alakítás kultúrájában különböző stílusok vannak, ezeket már több száz éve leírták, és a hagyományok követése érdekében illik azok szerint formázni a fácskákat. Van például az egyenes, felfelé törekvő, szabályos formájú bonsai, ami leginkább a fenyőféléknél alkalmazható. Egy másik stílus az enyhén kanyargós forma, de van például a vízesés-forma, vagy az úgynevezett fél-vízesés alakzat. Minden növény esetében fel kell fedezni azt a formát, azt az alakot, amit a szinte önmagától kínál fel az alany – illetve azon belül kell megtalálni azt a stílust, amelyre alakítva a leginkább mutatóssá tehető az adott növény.
– Hány év kell egy növénynek, hogy bonsai legyen belőle? Ha például kiválaszt egy galagonyát, mennyi idő múlva mondhatja rá, hogy bonsai?
– Jó esetben 4-5 év kell hozzá, de akár 6-7 év is eltelhet, mire valóban mutatós példány nevelhető az alanyból. A bonsai-formálás nagyon elszánt embert igényel, mert szinte naponta kell foglalkozni minden egyes darabbal. Mivel önálló, zárt edényekben vannak, gyorsan kiszárad a földjük, tehát rendszeresen locsolni kell, figyelni kell, hogy állandóan nyirkos legyen a talaj. Mindegyik növényem külön edényben van, többségük díszes kerámiatálban. A bonsai alakítás végső célja, hogy kerámia edényben legyen a minden növény, mert akkor válik igazán bonsaijjá. A lényeg a fa és a tál egysége: ez maga a bonsai, az összhang adja az egyedülálló esztétikai élményt.
– Honnan tudott utána olvasni, és honnan vásárolta az alakításhoz szükséges eszközöket?
– Amikor harminc éve elkezdtem foglalkozni a bonsaijjal, akkor még alig volt elérhető szakirodalom. 1990-ben jelent meg az első erről szóló könyv, szerzője Csaba János doktor, aki hosszú évekig orvosként dolgozott Vietnámban, ott találkozott a bonsai-növényekkel, onnan hozta az ismereteit. Abból sajátíthattam el az elméleti alapismereteket, számos tippet és tanácsot is kaptam, de a speciális eszközök még nem voltak elérhetőek. Ezeket a több száz év alatt kialakult szerszámokat akkoriban még csak külföldön lehetett megvenni. Az eléggé köztudott, hogy az alakító-metszéshez egy speciális ollóra van szükség. Ezt a szerszámot konkáv ollónak hívják, ami azt jelenti, hogy negatív szögben metsz, így a törzsön nem marad csonk vagy nyúlvány, sőt, inkább kissé hiányos lesz a törzs, amit a sebkezelő pasztával bekenve végül szinte láthatatlanná válik a heg. A japánok úgy oldották meg a bonsai-metszést, hogy az olló befelé vág, és akkor a kalluszt a sebfedő anyag nemsokára szépen síkba hozza, a felületbe olvadva tudja lezárni a negatív szögű metszést, így később nem látni metszés helyét.
Rácz György röviden beavatott a bonsai kultúra történelmébe is. Mint elmondta, a bonsait eredetileg Kínában találták ki, már a 2300 évvel ezelőtti időkből is vannak olyan írásos emlékek, miszerint a császári udvarban kerámia tálakban is neveltek fákat. Kínából szerzetesek vitték át Japánba a bonsai-kultúrát, ahol tökéletesítették az eljárást. Külön tálakat kreáltak a növényeknek, és az alakításhoz önálló szerszámkészletet is kifejlesztettek.
– Mikor kapta meg a bonsai mester oklevelet?
– 1988-ban léptem be a Budapesti Bonsai Klubba, 1995-ben pedig átigazoltam a Kertészeti Egyetemen működő Budapesti Egyetemi Bonsai Klubba, amelynek azóta is tagja vagyok. 1996-ban megkaptam a bonsai mesteri oklevelet, amin az szerepel, hogy „készsége, tevékenysége és eredményei alapján mesterré nyilvánítjuk”, erre nagyon büszke vagyok. A Soproni Bonsai Egyesület alapítása azzal kezdődött, hogy indítottam egy bonsai iskolát, akkor találkoztam Békés Péterrel, akivel átbeszéltük, hogy érdemes lenne Sopronban indítani egy klubot. Valójában egy tizenkét-fős baráti társaság alapította a klubot, én főként a kiállítások szervezésében, a belföldi és külföldi kiállítókkal való kapcsolatépítésben, a meghívottak szervezésében segítek Békés Péter barátomnak, és az egyesületnek. Tavaly volt az első kiállításunk, az Erdészeti Múzeum adott helyet számukra, ez újabb lökést adott klubnak. Teljesen érthető, hogy akik a bonsai-kultúrával foglalkoznak, azok előbb utóbb szeretnék megmutatni a nagyvilágnak legszebb növényeiket. Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy májusban éppen Sopron ad otthont egy Nemzetközi Bonsai Kiállításnak, amelyen hat külföldi ország bonsaiosai vesznek részt.

