A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tartott megemlékezést a második világháborúban életüket vesztett magyarok emlékére állított emlékműnél a Fiumei úti temetőben.

Az eseményen Lomnici Zoltán elmondta, hogy a háborúban meghalt katonák, a holokauszt áldozatai, a németek ellen harcoló antifasiszták és a bombázásokban meghalt civilek “a legdrágábbat, az életüket adták hazájukért”, akik előtt ezért “kegyelettel hajtunk fejet”. Haláluk akkor nyer értelmet, ha az emberek levonják a világháború tanulságait, és mindent megtesznek azért, hogy a béke ne csak átmeneti legyen, ezért a célért a jelenleginél több erőfeszítést kell tenni.

 Lomnici Zoltán

Véleménye szerint a háború fontos következménye az emberi jogok felértékelődése, és az áldozatok emléke is ezen jogok fokozott tiszteletben tartására kötelez. Szakály Sándor történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja beszédében kiemelte, hogy a háború minden áldozatára emlékezni kell, nem azt kell nézni, hogy ki melyik oldalon állt, hanem azt, hogy megszakadt egy emberi élet. Az emlékmű arra a sok százezer magyar áldozatra hívja fel a figyelmet, akik a világháborúban vesztették életüket. Úgy fogalmazott: az évenkénti megemlékezés a háború befejezéséről belülről jövő kötelesség.

2005-ben Magyarország második világháborús szerepvállalásának és az európai hadműveletek befejezésének hatvanadik évfordulója alkalmából emlékbizottság alakult, amely akkor több programmal emlékezett erre az időszakra. E programsorozat keretében a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság Magyarország második világháborúban elszenvedett teljes emberveszteségét, azaz az összes magyar katona és polgári áldozat emlékét megörökítő emlékművet létesített a Fiumei úti temetőben, ahol azóta is rendszeresen megemlékezést tartanak a háború befejezésének évfordulóján.