Az MNB alelnöke a portál tudósítása szerint azt mondta: még nem dőlt el, hogy a Monetáris Tanács 10 bázispontra lassítja a kamatvágás ütemét, de lát arra esélyt, hogy a jövőben az eddigi 20 bázispontnál kisebb lépésekben csökkenti a kamatot.Magyarország fenntartható módon stabil a nettó külső adósság, a folyó fizetési mérleg és a költségvetési fegyelem területén, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a jegybanknak nem kell óvatosnak lennie. Az inflációs várakozásokra alapozva és az inflációs előrejelzések tükrében van mozgástér az alapkamat további csökkentésére, amely 2,5 százalékig is csökkenhet. Arra a kérdésre, hogy milyen tempóban folytatódik a kamatcsökkentés közölte: lát arra esélyt, hogy a jövőben az eddigi 20 bázispontnál kisebb lépésekben csökkenti a kamatot a jegybank. A decemberi kamatdöntéskor úgy gondolták, hogy a lassítás indokolt lesz, mostanra azonban nehéz határozott állásfoglalást tenni. A közeljövőben ugyanakkor Fed és EKB-döntés is várható, amelyek megváltoztathatják döntésüket. A forint árfolyamáról a tudósítás szerint elmondta, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ezért önmagában az árfolyammozgás miatt nem lépne. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha pár hónap alatt az euró árfolyama 310 forintig gyengül, úgy válaszolt: nem lép a jegybank, ha a gyengülésnek nincs inflációs hatása, ami pedig veszélyeztetné az inflációs cél elérését. A devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban Balog Ádám azt mondta, hogy egy elővigyázatos megoldás készülődik, de ettől még a csomag kockázatot jelent. Az MNB olyan megoldást tud támogatni, amely nem helyez túlzott terhet a bankrendszere, kellően kidolgozott és nem jár rövid távú sokkal a devizatartalékra nézve. Kitért arra is, hogy amennyiben a növekedési hitelprogram (NHP) megteremti a lehetőségét a magasabb potenciális növekedésnek, a beruházások beindulnak, és a trend később is folytatódik, nem lesz szükség az NHP-ra.