Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt a magyarországi szavazás előtti napon, április 7-én lehet szavazni, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Így már szombaton megnyílnak a szavazókörök az Amerikai Egyesült Államokban (New York, Washington, Chicago, Los Angeles és San Francisco), Argentínában (Buenos Aires), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), Chilében (Santiago de Chile), Ecuadorban (Quito), Kanadában (Ottawa és Toronto), Kubában (Havanna), Kolumbiában (Bogota), Mexikóban (Mexikóváros) és Peruban (Lima). Az első szavazókör Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo) és Argentínában (Buenos Aires) nyílik majd.

A többi külképviseleten a magyarországi voksolás napján, azaz április 8-án, vasárnap helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet voksolni. 

Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy – bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök – Algírban (Algéria), Luandában (Angola), Dublinban (Írország), Rabatban (Marokkó), Londonban, Manchesterben és Edinburgh-ban (Nagy-Britannia), Abujában (Nigéria), Lisszabonban (Portugália), Tuniszban (Tunézia) az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak este 6 óráig szavazhatnak. Accrában (Ghána) azonban csak helyi idő szerint 5 óráig lehet szavazni, mert itt az időeltolódás két óra a közép-európaihoz képest. Így lehet ugyanis csak biztosítani, hogy a magyarországi – 19 órai – urnazárást követően már sehol se lehessen szavazni.

A külképviseleti voksolásnak a magyarországi szavazáshoz képest több sajátossága is van, például az, hogy a külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat. A választók ugyanúgy a saját választókerületük jelöltjére és országos, illetve nemzetiségi listára szavazhatnak, mint a Magyarországon voksolók.

A külképviseleti szavazás menete

Miután kiderült, melyik külképviseleten hány választópolgár kíván szavazni, a Nemzeti Választási Iroda (várhatóan a jövő hét elején) kiszállítja a szavazólapokat a külképviseletekre. A külképviseleti névjegyzéket (a kérelmek feldolgozása után) az NVI elektronikusan juttatja el a külképviseleti választási irodákhoz (küvi), amelyek a külképviseleti szavazást megelőző napon kinyomtatják azokat.

A névjegyzéket ki lehet nyomtatni ábécérendben, vagy megyei bontásban és ábécérendben. A megyei bontás lehetővé teszi, hogy azokon a külképviseleteken, ahol nagyon sokan kívánnak szavazni (ilyen például London, München, Brüsszel, Bern és Berlin is), a küvi a választók azonosításával és a szavazólapok átadásával kapcsolatos feladatait több csoportra osztva végezze el. A szavazás napján a külképviseleti választási iroda helyi idő szerint 6 órakor nyitja ki a szavazóhelyiséget.

A külképviseleti választási iroda képviselője az elsőként szavazó választópolgárral együtt ellenőrzi, hogy az urnák üresek, ezt követően az urnákat úgy zárják le, hogy ne lehessen belőlük szavazólapot eltávolítani. Ezt követően kitöltenek egy ellenőrző lapot, amelyet a küvi tagjai és az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot bedobják az urnába. A szavazóhelyiségben kizárólag az szavazhat, aki a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a küvi nem vehet fel választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe.

A szavazni kívánó választópolgárnak a küvi előtt igazolnia kell személyazonosságát, erre a következő, a magyar hatóságok által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint (kártya formátumú) vezetői engedély. A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes magánútlevél (a hat hónapos és az egy éves érvényességi idejű egyaránt) és a kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolvány is.

A választópolgárnak azonban – a magyarországi szavazástól eltérően – nem kell igazolnia lakcímét vagy személyi azonosítóját, mivel azt a külképviseleti regisztráció során már megadta. Annak a választópolgárnak, aki nem kérte nemzetiségiként nyilvántartásba vételét, egy egyéni választókerületi szavazólapot (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik választókerületét) és egy pártlistás szavazólapot kell adni. A nemzetiségiként nyilvántartásba vett választó egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik nemzetiségét) adják át.

A külképviseleti választási iroda a megfelelő szavazólapokat, azok bal felső sarkán, a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel, a választópolgár jelenlétében lebélyegzi. A bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi, ugyanakkor a szavazólapokat nem szabad előre lebélyegezni. A szavazólapokat a választópolgár lakóhelye szerinti egyéni választókerület megjelölésével ellátott borítékkal együtt kell átadni a választónak. A választópolgárnak a névjegyzék aláírásával kell igazolnia a szavazólap átvételét. A választópolgárnak le kell zárnia a borítékot az urnába helyezés előtt, a nyitott borítékban leadott szavazatok érvénytelenek. A szavazás befejezése után a külképviseleteken leadott voksokat a Nemzeti Választási Irodába szállítják.

Az NVI az urnák beérkezését követően szétválogatja választókerületek szerint a szavazatokat. Április 8-án minden egyéni választókerületben egy szavazókör urnái bontatlanul maradnak, ezeket április 12-én bontják fel és hozzákeverik a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel szavazók voksait. Így állapítják meg a szavazókör eredményét, és csak ezt követően lehet majd megállapítani az egyéni választókerület eredményét.