A BFT elnökeként nem tartja szükségesnek változtatni a szervezet belső működésén, de mint államtitkár tudja, hogy a közeljövőben módosítani fogják a területfejlesztési törvényt, ami kihatással lesz a kiemelt térségek életére, így a Balaton-régióért felelős BFT működésére is. A tanácsülésen Sipos Katalin, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy korábban kormányhatározat született a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv elkészítésről, amihez azonban nem rendeltek forrást, így nem készült el a szeptember elsejei határidőre.

“Az új, Európai Bizottsággal is egyeztetett határidő ez év vége lesz”

– jelezte. Az elkészülő változat széleskörű társadalmi egyeztetést követően válhat véglegessé, 2050-ig meghatározva majd a végrehajtandó feladatokat.

Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton vízszintje az előrejelzések szerint még októberben is csökkenni fog.

“Az éghajlatváltozás miatt a vízgyűjtő területekről csökken a hozzáfolyás, miközben nő a tó párolgási vesztesége. Tavaly a sokéves átlagnál 12 százalékkal több, ezer tómilliméternyi víz párolgott el a Balatonból”

– ismertette.

Kitért arra is, hogy ötévente új nádasminősítést kell végezni a Balatonon. A 2027-ben megszülető új nádminősítés hatósági engedélyével szükséges lesz rögzíteni a mintegy ötezer balatoni víziállás helyzetét, szabályozását, és az illegális építmények szankcionálását.

Beszámolt arról, hogy sok bejelentés érkezik a tó alacsony vízállása miatt a mederben láthatóvá vált tárgyakról. Stégeket, víziállás-roncsokat, horgászkarókat, vízi sporteszközök maradványait, kishajók alkatrészeit távolították el eddig a tómederből. Említést tett arról, hogy a strandolók behordják, bedobálják a partvédművek köveit, amik vízszintemelkedéskor veszélyforrásokká válhatnak, ezért felveszik a kapcsolatot a tóparti önkormányzatokkal, hogy tisztítsák meg a strandjaik előtti mederszakaszokat. Az igazgató kitért arra, hogy a tavaly életbe lépett új vízparti szabályozás lehetővé teszi 2030-ig az abban nem szereplő csónakkikötők legalizálást, ha kellő módon bizonyítják azok múltját az üzemeltetői.

“A 80 balatoni csónakkikötő negyede nem rendelkezik engedéllyel”

– mondta.

Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója az éghajlatváltozásnak a Balatont érintő hatásairól beszélt, kiemelve a vízhőmérséklet emelkedését, a sósulást, az alacsony vízállást, az algavirágzásokat és az árvaszúnyog-rajzásokat.

Példaként említette, hogy az idén nyáron, az első hőhullám idején 3-5 méter mélyen is közel 30 fokosra melegedett a víz, amely eddig ismeretlen jelenség volt. A főigazgató elmondása szerint az árvaszúnyogok megítélése ellentmondásos, hiszen miközben jelenlétük rendkívül zavaró, az idén is mintegy tízezer tonnányi szervesanyagtól szabadították meg a Balatont. Fekete Tamás, a Magyar Turizmus Szövetség elnöke arra mutatott rá, hogy miközben a Balaton az alacsony vízállás mellett is megőrizte vonzerejét, kitűnő vízminőségét, negatívumokra fókuszáló híradások sora hatott károsan a balatoni turizmusra.