Patyi András, fotó: Illyés Tibor/MTI (archív)A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakítása a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja és nem veszélyezteti más jogászképző intézmények munkáját. Ezt hangsúlyozta Patyi András, az NKE rektora az MTI-nek.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslatot. Ebben is felidézték, hogy a kormány az Államreform Bizottság felállításáról szóló határozatában egyetértett az NKE átalakításával, így szükségessé vált az egyetem működését szabályozó törvény pontosítása.

A javaslat indoklásban az is szerepel, hogy “a módosítás célja továbbá annak rögzítése, hogy csak az NKE folytathat államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatást”. Patyi András az MTI-nek elmondta: a jogászképzést végző intézmények vélhetően félreértelmezték a törvényjavaslatból fakadó változásokat, de saját helyzetüket is. A rektor kifejtette, hosszú ideig szoros kapcsolat volt a jogász és a közigazgatási képzések között, de azt 2005-ben a Magyar Bálint által vezetett oktatási kormányzat egyesítette: egy jogi és igazgatási képzési területté. Ennek a szétválasztását kezdte meg 2011-ben a kormány, és elindult a jogászképzés, valamint a közigazgatási, katonai, rendészeti képzések külön pályára állítása. A jogász diplomával gyakorlatilag bármilyen karrier megkezdhető. A klasszikus jogászi pályán, de a gazdasági, társadalmi életben is el lehet helyezkedni. Az NKE képzései sokkal kötöttebb, szűkebb alkalmazási területű képzések; egy-egy életpálya részét képezik, a katonatiszti, rendőrtiszti, közigazgatási pályájára készítik fel a hallgatókat – tette hozzá a rektor. Patyi András felidézte, hogy egy tavaly novemberi kormányhatározat rögzítette az NKE államtudományi egyetemmé fejlesztését az állami humántőke reformján belül, a közszolgálati életpálya kidolgozása részeként. A most benyújtott törvényjavaslat újdonsága, hogy rögzíti: államtudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai képzést csak az NKE indíthat. Újdonság továbbá – folytatta -, hogy újra bevezetik az államtudományi doktori címet, amelyet csak 1948-ban egyesítettek a jogtudományi doktori címmel.

Patyi András kitért arra is, hogy a jogrendszer az elmúlt húsz-huszonöt évben megnövekedett, bonyolultabbá vált, számos új jogág keletkezett. Ennek nyomán az elmúlt időszakban a jogászképzésben fokozatosan háttérbe szorultak a hagyományos államtudományi tárgyak, az új államtudományi, kormányzati tanulmányok pedig nem tudtak teret nyerni. A jogi oktatás követelményrendszere is megváltozott, ma már „csak” jogászdoktori címet ad a diploma. Mindeközben az állammal foglalkozó tudományok világszerte folyamatosan bővülnek. Minderre reagálva a most benyújtott törvényjavaslat kimondja, hogy – a jogászképzéshez hasonló – önálló ötéves képzésként elrendelik az államtudományi mesterképzés bevezetését. Ez viszont még csak egy hosszú távú fejlesztés kezdő lépését jelenti – emelte ki a rektor.
    Patyi András kiemelte, hogy a javaslatról még tárgyalnia kell az Országgyűlésnek, a parlamenti bizottságoknak, módosító indítványokat is nyújthatnak be hozzá. Az államtudományi képzés részletes programjának kidolgozása, kimeneti követelményeinek rögzítése is ezután következik, számos részletszabályra van még szükség. Az NKE rektora felhívta a figyelmet továbbá, hogy a most benyújtott javaslatban a jogászképzést nem is említik. Csak azt rögzítik, hogy államtudományi nevű képzést a jövőben csak az NKE indíthat majd. “Ettől még a jogászképzésnek ugyanúgy megmarad az államtudományi tartalma is, és széleskörű társadalomtudományi ismereteken alapuló rendkívül értékes diplomát ad” – jegyezte meg a rektor.

Patyi András kiemelte, az NKE ezután sem lesz jogászképző intézmény, továbbra is alapvetően közszolgálati pályára készítik fel az ott végzetteket. Az NKE rektora kitért továbbá arra, hogy nemrég egy határozatot fogadott el a kormány, amelyben áttekintve a jogászképzés helyzetét, megállapította, hogy a fenntartása, továbbfejlesztése közpolitikai cél, és ehhez további támogatásra van szükség. A kormány éves szinten félmilliárd forintot különít el jogtudományi kutatásokra, a jogtudományi tanulmányi tehetségi rendszer tartós működésére. Ebből az derül ki, hogy a kormány fejleszteni kívánja a jogászképzést, de ezzel együtt szeretné újjáépíteni az 1948-ig önálló területet képező államtudományi képzést – fejtette ki Patyi András.

Lázár János tavaly október 22-én jelentette be, hogy a kormány belevág az államreformba, amelynek során tartósan meghatározza, hogy a befizetett adóért cserébe milyen szolgáltatásokra számíthatnak a választók. Az Államreform Bizottság felállításáról szóló kormányhatározat tavaly novemberben lépett hatályba. Ez rögzíti, hogy a kabinet egyetért az “állami humántőke reformjával”. Ehhez sorolták a fegyveres szervek tagjaira vonatkozó életpályamodell bevezetését és az állami szférában foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálatát, majd a közszolgálati életpályamodell bevezetését. Az “állami humántőke reformjához” tartozik “az általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány” kialakítása, valamint az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé való átalakítása is. A kormány a program végrehajtásáért Lázár Jánost jelölte ki felelősnek.