Nemzetközi konferenciát csütörtökön Budapesten a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából. Áder János köztársasági elnök szavai szerint a diktatúrákkal szembenéző demokrataként nem elég azt mondani, hogy az áldozatok oldalán állunk, ki kell mondani azt is, elkötelezettek vagyunk a szabadság, a partneri együttműködés és az önrendelkezés mellett.

Az államfő a Parlamentben tartott, Szembesítés a múlttal címmel megrendezett tanácskozáson kiemelte, az említett három érték nem véletlenül tartozik azok közé, amelyeket a diktatúrák elsőként igyekeznek felszámolni, ezért vigyázni kell, hogy azok minden generációnak követhető és követendő, azaz “életteli és megújítható” értékei maradjanak.

Áder János hangsúlyozta azt is, nincs értelme baloldali vagy jobboldali diktatúrákról beszélni, az áldozatoknak ugyanis mindegy, hogy a szocializmus, a kommunizmus vagy a fasizmus nevében követtek el velük szemben embertelen tetteket.

Mint mondta, az emléknap arra figyelmeztet, hogy embertelenségre csak az ember képes, vagyis a diktatúrákat nem valamiféle “gonosz és sötét fátum” hozza létre. A diktatúrák mindig a közösségre hivatkozva próbálják eltiporni az egyén szabadságát, megsemmisítő gyűlöletet szítva mások ellen, míg a demokráciák a szabad emberek alkotta közösségekből épülnek fel, az egyenjogúság eszméjének talapzatán – folytatta a köztársasági elnök. Szerinte ezért van, hogy minden diktatúrának a magányos és megfélemlítetett “tömegember” az ideálja.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a konferencián mondott beszédében azt hangsúlyozta: nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus között, azok ugyanis egyaránt szembeszállnak a szabad társadalommal. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, a közép-európai nemzetek számára a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos kérdés, hanem mindennapos tapasztalat, mindkettő eredendően totalitárius, ugyanazt a terrort, megalázást, önkényt és erőszakot használták országokkal, népekkel és osztályokkal szemben.

“A szabadságról alkotott felfogásunk alapja, hogy ellenzünk mindenféle totalitarizmust. Ha nem tartunk ki e meggyőződés mellett, demokráciánk meggyengül” – emelte ki, érvelve a kommunista és nemzetiszocialista jelképek terjesztését tiltó magyar szabályozás mellett.

A konferencián több külföldi igazságügyi miniszter és igazságügyért felelős államtitkár is felszólalt, és kiemelték, hogy meg kell akadályozni a totalitárius rendszerek tetteinek megismétlődését. Az európai emlékezetintézetek vezetői egy múzeum létrehozásáról szóló nyilatkozatot írtak alá.

Remigius Simasius litván igazságügyi miniszter – a Liberális Mozgalom nevű párt tagja – az MTI-nek azt mondta, hogy a totalitárius rezsimek esetében mesterséges a jobboldali-baloldali fölosztás, mert ezen ideológiai rendszerek közös alapgondolata volt, hogy a természetes fejlődés során kiépült társadalmi struktúrát le kell rombolni, és valamiféle “új rendre” van szükség.

Janis Bordans lett igazságügyi miniszter – a Mindenki Lettországért (VL) nacionalista párt tagja – úgy nyilatkozott az MTI-nek: “Minden típusú terrornak és népirtásnak van egy közös eleme: semmibe veszik az ember személyes méltóságát és az emberi életet. Ez közös minden totalitárius rendszerben. Természetesen minden bűn egyedi az egyes családoknak, azoknak, akik átélték, akiket személyesen érint, de a fő elemek azonosak”.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Terror Háza Múzeumnál tartott megemlékezésen azt hangoztatta: a kommunista és a náci elnyomó rendszerek megegyeztek abban, hogy semmibe vették az emberi élet és méltóság értékét, a szabadságot és az alapvető emberi jogokat, azokat az értékeket, amelyek nélkül ma elképzelhetetlen a közös Európa.

Ágh Péter, a Fidelitas elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében az írta, Közép-Európa nemzetei átélték mind a horogkereszt, mind a vörös csillag diktatúrájának pusztítását, így tudják, a szimbólumok között nincs különbség, mindkettő önkényuralmi jelkép.

A katolikus, a református és az evangélikus egyház is megemlékezett csütörtöki nyilatkozataiban az európai totalitárius diktatúrák áldozatairól. A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját második alkalommal rendezik meg, az első megemlékezés helyszíne Varsó volt. Az emléknapot az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján tartják.

A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében Václav Havel volt cseh államfő kijelentette, Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek.

A konferencia résztvevői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. 2008 szeptemberében magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló értelmű nyilatkozattervezetet terjesztettek az Európai Parlament elé. Az EP 2009 áprilisában állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, és ebben javasolták az emléknap megtartását.