Vélekedik a tervezetről a májusban alakult, szakképző intézményeket is tömörítő Magyarországi Szakképzők Egyesülete (MSZE) közleményében. Az egyesület szerint több támogatandó javaslatot tartalmaz a koncepció a szakképzési hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban, ugyanakkor “neuralgikus pontnak” tartják a finanszírozás, a felsőfokú szakképzés helyzetét, és a térségi integrált szakképző központok (tiszkek) sorsát. 

Matolcsy György 

Az alapítványi és magánfenntartású oktatási intézmények sorsa a köznevelési koncepcióból ismertek alapján egyelőre bizonytalan, pedig ezek a szakképzés területén értéket teremtettek, és a forráshiány ellenére is hatékonyan működtették és működtetik a rendszert. A felsőfokú szakképzésről úgy vélik, hogy annak nem szabad a felsőoktatás részévé válnia, mert akkor nem szolgálja a munkaerő-piaci igényeket, inkább csak egyetemi nulladik évfolyamként szolgálna.

“Ha a felsőfokú szakképzés tartalmi szabályozása a felsőoktatásba kerül, a képzés lényege vész el” – olvasható a közleményben. A tiszk-rendszerrel kapcsolatban megjegyzik, hogy ezeket a központokat fenn kellene tartani, mivel az ebbe fektetett, mind anyagi, mind emberi erőforrások miatt nem érdemes új rendszert kiépíteni. Kiemelik: a német szakképzési rendszer azért sikeres, mert az átalakítását annak idején hosszú nyilvános vita előzte meg és hatalmas anyagi támogatást kapott.

A holland és a német modell karakteresen különböző üzeneteket közvetít, a holland minta nem innovatív, hanem a menedzsment szempontú döntéseket részesíti előnyben a humán és pedagógiai szempontokkal szemben, a holland modell a regionális szervezést, a német a legfejlettebb technológiák alkalmazását, az úgynevezett üzemközi gyakorlatot támogatja. Az egyesület hozzátette, hogy ez a kettő nem egyeztethető össze egymással.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy bizottsági meghallgatáson számolt be arról a múlt héten, hogy az új szakképzési törvény koncepciója és tervezte elkészült, de a véglegesítéssel be kell várni a köz, a felsőoktatási és az önkormányzati törvényeket is. A miniszter elmondta, hogy a szakképzési intézményrendszer átalakításáról két modell fut jelenleg egymás mellett. Az egyik a holland minta, amelyben megszűnik a megyei önkormányzatok szakképzési kötelezettsége, a feladat átkerül a nagyvárosokhoz, és megyénként két-háromközponttal működik; a másik szerint pedig teljes mértékben állami finanszírozási körbe kerül a szakképzés.

Az állami szerepvállalás az első modellben is erősödik. A kormány júniusban döntött a szakképzési rendszer átalakításáról, ennek alapelvei között van, hogy az első, államilag elismert szakképesítést az állam száz százalékos finanszírozással megtéríti; erősödik a gyakorlati képzés az elméleti képzés mellett, de “inkább rovására”: a német rendszerű duális, gyakorlatorientált rendszert kell átültetni; a gyakorlati képzésbe belépő hallgatóknak kötelező szintvizsgát írnának elő.