A vörösiszap-katasztrófa sújtotta térség tájrehabilitációjára és gazdaságfejlesztő programjainak kidolgozására szász-magyar munkabizottság alakult március végén. Molnár István, a munkabizottság koordinátora elmondta, szerdán a devecseri kistérséget alkotó huszonhét település polgármesterével egyeztettek a német szakmai támogatás igénybevételéről, amely tizenhat cég tizenhat kidolgozott projektjét jelenti. A német fél felajánlása tartalmazza a beruházót és a technológiát. Az egyik beruházással a térségben lévő ötven millió tonna vörösiszap újrahasznosítását célzó technológia megvalósítását támogatnák háromszáz ezer euróval. Molnár István elmondta, a timföldgyártás melléktermékét vízügyi célokra használatos anyaggá alakítanák át, de ehhez ismerni kell az egyes kazettákban lévő anyag pontos összetételét.
A munkabizottság koordinátora szerint a felajánlás részeként a Szászországi Tartományi Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztériumban kijelölt szakértő segítségével értékelik a helyi adottságokat, kidolgozzák a terület optimális energetikai célú hasznosítását. Hangsúlyozta, hogy az egyes programcsomagok költségvetése a vörösiszappal elöntött mintegy ezer hektáros terület tulajdonosi szerkezetének és hasznosíthatóságának ismeretében közel két hónap múlva állhat össze. Céljuk, hogy az ajkai térségben együtt megvalósulhasson mind a tizenhatféle program, amely nap-, szél- és biomassza-energia termelés mellett a szennyvízkezelésre és újrahasznosításra és az ehhez kapcsolódó oktatási-képzési struktúra kialakítására vonatkozik.
Ékes József, a térség fideszes országgyűlési képviselője a munkacsoport egyeztetését követően az MTI-nek elmondta, törvénymódosítást nyújtott be a devecseri kistérség leghátrányosabb helyzetű térségek közé átsorolásáról, a projektek önerejének csökkentése szempontjából lényeges átsorolásról májusban dönthet az Országgyűlés.
Arról is beszélt, hogy a német nagykövetség tárcaközi egyeztetéseket kezdeményezett az alternatív energiát hasznosító mintarégióról, és a javaslatokat a kormány elé terjesztik. Az egyik terv öt megawattos napkollektor üzem létrehozását tervezi, de a devecseri ipari parkban a veszprémi Pannon Egyetemmel és a gödöllői Szent István Egyetemmel közös képzési központot hoznának létre. A társulási programok kidolgozásában a devecseri kistérségi társulás elnöke, Devecser polgármestere, és a német tartományi kormány fizetett szakértője vesz részt. Egy devecseri irodát is létrehoztak.
Gyuricza Csaba, a tájrehabilitációs szakmai konzorcium elnöke kifejtette, mivel a német fél az alapanyag előállítását követően kapcsolódik be a megújuló energiatermelést célzó beruházásokba, ezek előállítását a térségben kell megoldani. Arra figyelmeztetett, hogy az elöntött ezer hektár nem kezelhető egységesen, a területre ki kell dolgozni az alapanyag termesztést megalapozó, öt hektáronként elvégzett, azaz legalább kétszáz mintát tartalmazó monitoring tervet. Hangsúlyozta, az egyes területeken a talajszennyezettséget elemző részletes vizsgálati eredmények és a végfelhasználók ismeretében lehet megkezdeni a termelést, de a területhasznosításra vonatkozó szabályozási háttér még hiányzik. Hozzátette, egyelőre az is problémát jelent, hogy a tulajdonviszonyokat tisztázni kell.