A vörösiszap-katasztrófa sújtotta három település teljes lakosságának egészségügyi vizsgálatát, a helyi vállalkozások, valamint az elköltözni szándékozók segítését és élhető környezet kialakítását követeli a közjogi méltóságoktól az az egyesület, amely a károsultak nevében hozott petíciót hétfőn Budapestre a házelnöknek.

Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos szerint az elmaradt haszon nem része az állami kártalanításnak.

Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület vezetője a Parlamentnél a dokumentum átadása előtt az MTI-nek azt mondta, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely valamennyi lakosát károsultnak tekintik, függetlenül attól, hogy ingatlanja károsodott-e a tavaly október 4-i iszapömléskor. A köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az Országgyűlés elnökének címzett petíciót a három település mintegy másfél ezer lakosa írta alá. A dokumentumot az Országgyűlés társadalmi kapcsolatok hivatalának munkatársa vette át.

A petícióban a szervezet úgy fogalmaz, az elmúlt hónapokban a helyiek és az illetékes szakemberek sokat tettek azért, hogy településeik élhetőnek tűnjenek, de a helyzetet nem tartják megnyugtatónak, mert a “vörös mocsok beivódott földjeikbe, vizeikbe és lelkükbe”, és a vörösiszap maró, gyilkos porát naponta érzik a levegőben. Felhívják a figyelmet, hogy sok ember, akinek ingatlanja nem károsodott ugyan, az ipari katasztrófa miatt szeretne elköltözni, mert háza értéktelenné vált, hitellel terhelt, és lakóhelyét börtönnek érzi. Sérelmezik azt is, hogy a katasztrófa óta az ajkai térség a bankoknak és a biztosítóknak is nagy kockázatot jelent, nem adnak hitelt, és nem szívesen kötnek velük biztosítást.

A katasztrófa- és rendvédelem, valamint az egészségügyi hatóságok katonás, gyakran kioktató hozzáállása helyett valódi segítséget, teljes körű tájékoztatást és minden lakos átfogó egészségügyi vizsgálatát kérik nemzetközi szervezetek bevonásával. Az egyesület sérelmezi azt is, hogy a lakosok adományaiból a Magyar Kármentő Alapba befizetett csaknem kétmilliárd forintot olyan célokra akarják fordítani, amelyek nem tetszenek a helyieknek.

“Nem halastóra meg parkokra adakoztak az emberek, hanem a bajba jutottak megsegítésére” – hangsúlyozta Almási János elnök, hozzátéve, sokan vissza akarják adni az adományként korábban kapott műszaki eszközöket is, mert a kártalanítás során sokkal nagyobb értékben számítják be őket, mintha boltban vásárolnák.

Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos hétfőn, még a petíció megismerése előtt egy sajtótájékoztatón úgy reagált a dokumentumról sajtóhírekben megjelentekre, hogy a kormány arra vállalt kötelezettséget, ha ingatlankár ért egy vállalkozót, vagy az ott tárolt gépi eszközében, árukészletében, nyersanyagában, késztermékében keletkezett kár. Az elmaradt haszonra nem fizethetnek, erre közigazgatási eljárásban nincs lehetőség. Ez nem része az állami kártalanításnak – szögezte le és hozzátette, akinek nem vagyoni kárigénye, elmaradt haszna van, annak pert kell indítania a károkozóval szemben.

A kormány döntése a helyreállításra vonatkozóan több tízmilliárdos kiadású költségvetési forrás felhasználását jelenti – húzta alá a kormánybiztos. Kitért rá, hogy a bankokkal is egyeztettek, hogy soron kívül járjanak el azokban az esetekben, amikor a vörösiszap miatt lakhatatlanná vált ingatlanon jelzálogjog volt bejegyezve, hogy azt az új ingatlanra átvezessék.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el. Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba és több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.

A katasztrófával érintett településeket kihirdetett veszélyhelyzet hatálya alatt zajlik a helyreállítás és az újjáépítés. Devecserben és Kolontáron a megsemmisült ingatlanok helyett állami forrásból új lakóparkot építenek, sokan pedig más településre költöztek. Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos hat hónappal a katasztrófa után az MTI-nek azt mondta, június végéig, ahogyan a kormányhatározat is előírja, minden károsult családot kártalanítanak. Az altábornagy tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő kártérítésről szóló szerződések, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének megkötése még folyamatban van.