Juhász Gábor, az ELTE dékánhelyettese szerint fel kell tenni a kérdést, hogy vannak-e alkotmányos biztosítékok arra, hogy egy jogállam ne változhasson át önkényes diktatúrává. Mindenkinek meg kell kérdeznie magától, elég erős-e ahhoz, hogy ha mégis bekövetkezik egy ilyen fordulat, fellépjen az emberéletek védelmében. Juhász Gábor az egykori hírhedt náci háborús bűnös elleni 1961-es izraeli per tanulságait vizsgáló konferencián arról is beszélt, hogy az utókornak tanulnia kell az emberek millióit halálba küldő, magát csak egy rendszer bürokratájának tartó Eichmann életéből és a náci rezsim létrejöttéből. Meg kell vizsgálni, miként lehet kivédeni, hogy a társadalom és az emberi morál ilyen mértékben eltorzuljon, miként lehet a gonosszal szemben fellépni. Ehhez szükség van bátor emberekre, akik kiállnak az erkölcsi értékek mellett.

Geiger András, a gyűlöletkeltés ellen harcoló, a kisebbségek jogaiért küzdő Mensch Nemzetközi Alapítvány elnöke a holokauszt magyarországi emléknapja előtti napon rendezett tanácskozást megnyitva elmondta, fontos, hogy a fiatalok megtudják, mi történt pontosan a holokauszt idején, és megismerkedjenek az előzményekkel. Gabriel Bach, az izraeli legfelsőbb bíróság nyugalmazott bírája, az Eichmann-per helyettes főügyésze felidézte a per körülményeit és azt, milyennek látta a második világháború idején a zsidók koncentrációs táborba gyűjtésének egyik fő szervezőjét, a magyarországi zsidók deportálásának irányítóját. Még ma is sokan felteszik azt a kérdést, hogy a zsidók kiirtását célzó szörnyűséges terv kivitelezésének központi alakja valóban csak egy bürokrata volt-e. Eichmann teljes mértékben azonosult az üggyel, saját háborújának tekintette azt.

“Eichmann valóban komolyan gondolta ezt. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy nem bánt meg semmit” A volt náci tiszt 1956-ban egy holland fasiszta újságírónak arról beszélt, hogy csodálattal töltötte el, amikor látta a haláltáborok felé tartó, zsidókkal tömött vonatszerelvényeket, és egy dolgot bán igazán, azt, hogy nem volt még keményebb a végrehajtásban. Benny Sharon, Izrael budapesti nagykövetségének helyettes vezetője azt mondta, hogy az Eichmann-per fordulópontot jelentett a holokauszt utóéletében, fontos állomás volt az egykori borzalom megértésében és legyőzésében.

A konferencián, amelyen több mint százan vettek részt, köztük a holokausztot túlélők is, kerekasztal-beszélgetést rendeznek az Eichmann-per tudományos utóéletéről és magyarországi összefüggéseiről Heller Ágnes filozófus, Bárd Károly, a Közép-európai Egyetem professzora, Csepeli György szociológus és Hack Péter jogász részvételével. Adolf Eichmann a háború után Argentínába szökött, ahonnan 1960 májusában izraeli titkosügynökök elrabolták és Izraelbe csempészték. Pere 1961. április 11. és december 15. között zajlott. Eichmannt halálra ítélték, majd 1962-ben felakasztották.