A lap birtokába került véleményében Jobbágyi Gábor arra hívja fel a figyelmet: a törvényjavaslat amellett, hogy koherens, visszailleszti a Ptk.-ba a hagyományosan oda tartozó részeket, például a családi jogot, vagy az ingatlan-nyilvántartást. Pozitívumként értékeli, hogy azt az iránymutató, időtálló bírói gyakorlatot, amely az 1959. évi törvény hiányait pótolta, beépítették a törvénybe.

Ezzel együtt úgy véli, a tervezetben indokolatlan aránytalanságok is vannak, ez felveti azt a koncepcionális kérdést, hogy szükség van-e a társasági jog beemelésére a Ptk.-ba.

A legvitathatóbb részek Jobbágyi Gábor szerint a családjogi részben vannak, amelynek egyes elemei véleménye szerint nyíltan szembe mennek az alaptörvénnyel és a családok védelméről szóló törvénnyel, de a hatályos jogszabályt is több esetben liberalizálják. Mindenképp gyengíti például a házasság intézményét, hogy annak megkötését és felbontását is könnyítenék, és a tanár kifogásolja azt is, hogy a kódex nem tartalmazza a jegyesség intézményét – írta a Magyar Hírlap.