Gondnak nevezte, hogy a rendszerváltás után a gazdasági átalakulást a gazdasági folyamatok átpolitizálódása kísérte, ráadásul a politikai-társadalmi erők között nem volt egyetértés jelentős nemzetstratégiai kérdésekben, például az euró bevezetésében. Az MNB volt elnöke rámutatott: a magyar gazdaság – régiós összehasonlításban is – “kiábrándító” teljesítményt produkált a rendszerváltást követő 25 év alatt, a GDP 1989-hez képest csupán 30 százalékkal bővült, a lakosság fogyasztása pedig csak 20 százalékkal nőtt. Az viszont pozitívnak mondható, hogy a rendszerváltást követő másfél évtized alatt modern gazdasági szerkezet alakult ki az országban – fűzte hozzá. Bod Péter Ákos azt is a negatív tendenciák között említette, hogy a piacgazdaság, a kapitalizmus támogatottsága a lakosság körében folyamatosan csökkent, 1991-ben még a lakosság 80 százaléka, 2009-ben már csak 46 százaléka támogatta a piacgazdaságot. 

A volt jegybankelnök kiemelte, a Kádár-korszakból örökölt szemlélet még mindig uralkodik a lakosság egy jó részében, ez a réteg a gondjainak megoldását az államtól várja, ezért tudta az állam a szerepét, méretét erősíteni az utóbbi években. Bod Péter Ákos úgy vélte, a politikai vezető réteg egy részének piacgazdasági ismerete hiányos, ezért náluk is visszaköszönnek a kádári sztereotípiák. Riecke Werner, az MNB korábbi alelnöke a világban tapasztalható pénzpiaci folyamatokról elmondta: a Fed, az amerikai jegybank szerepét betöltő tartalékbank mennyiségi lazítási korszakának vége, a Fed előbb-utóbb kamatot emel, és ennek hatására egy idő után a magyar jegybank is “idő előtti” kamatemelésre kényszerülhet.