Kőnig Róbert gyermeksebész az Ép testben ép nemzet – A magyar egészségügy helyzete című beszélgetésen kérdésre válaszolva emlékeztetett, hogy a Kádár-korszak örökségének tekinthető paraszolvencia miatt nem jutottak műtéthez a fiatal orvosok, hiszen az idősebbek a pénz miatt nem engedték a műtőasztalhoz őket. Hangsúlyozta, hogy bár gyors döntés volt a Covid idején a hálapénz eltörlése, de sikerült, és ma már csak az idősebb korosztály tagjai érzik úgy, hogy érdemes pénzt csempészni az ajándékokhoz, ezért az orvosoknak résen kell lenniük.

A beszélgetés másik résztvevője, Végvári Tamás, az Országos Kórházi Főigazgatóság alapellátási igazgatója úgy vélekedett, hogy a hálapénz az egészségügy legnagyobb rákfenéje volt, és nemcsak a fiatal orvosok mellőzése, hanem amiatt is, mert a betegek úgy érezték, biztonságot vásárolnak, ráadásul torz betegutakat is szült.

Bár gyorsan szüntették meg, vélekedett, de az átállás jól sikerült, s általa a betegutak menedzselése is gördülékenyebben ment az orvosok részéről. A rendszert illető negatív hírek térnyerését Kőnig Róbert azzal indokolta, hogy azokat többen elolvassák, de az sem segít, hogy a pozitív híreket nem tálalják megfelelően. Hozzátette, ő személy szerint azért dolgozik, hogy a társadalom megértse az emberi szervezet és az egészségügy működését.

Arra a felvetésre, hogy miért elégedetlenek az emberek az egészségügyi ellátásokkal, Végvári Tamás közölte, az egész nyugati világban a fő dogma, hogy az egyre fejlettebb, drágább egészségügyi vívmányokat a hétköznapokban is viszont szeretnék látni az emberek.

Rámutatott, ma sokkal tovább élnek az emberek mint régen, az idősek így többen vannak, több a betegségük, ami az egészségügyi ellátórendszer forrásigényét is jelentősen növeli. A statisztikák ugyan folyamatosan javulnak, de az ütemen lehetne javítani, ahogy a megelőzés terén is. Ez utóbbi terén a személyes felelősségnek a családban és a közoktatásban kellene kezdődnie, ugyanis ma még a szűréseken feleannyian vesznek részt lakosságarányosan, mint az OECD-országokban – emelte ki.

A háziorvosok kiöregedésének megállítását fontos célként jelölte meg Végvári Tamás. Felidézte, hogy azért van sok idős háziorvos, mert a fiatalok számára vonzóbb a specializálódás. Kőnig Róbert szerint már elindult a háziorvosi szakma vonzóbbá tétele, de a folyamat lassú, s nem lesz egyik napról a másikra több száz vagy több ezer háziorvos a rendszerben.

“Ők kapuőrök, akik a leginkább és legnagyobb számban tudnak tenni az emberek egészségéért, például azzal, hogy ráveszik őket a szűrővizsgálatokon való részvételre”

– emelte ki.

A rendszer rejtett tartalékai kapcsán Kőnig Róbert azt mondta, az egészségügy nem lesz kész sosem, hiszen a rendszer folyamatosan működik, s közben kell javítani. Mintha egy lakott ingatlan bizonyos részeit újítanánk fel – érzékeltette.

Szerinte szervezéssel és hatásfoknöveléssel lehet a tartalékokat kiaknázni, s ezzel kapcsolatban vannak jó külföldi példák, amelyeket honosítani lehet.

Angliában sokat elértek azzal, hogy megkérdezték a pácienseket, és ennek a gyakorlatnak a bevezetését elkezdték nálunk is és kiterjesztik a teljes rendszerre.

Végvári Tamás azt mondta: mindezek mellett a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szintén hatékonyabbá fogja tenni az egészségügyi rendszert a következő időszakban.