Holló AndrásAz Alkotmánybíróságnak meg kell őriznie szellemiségét, alapvető alkotmányvédő funkcióját minden időszakban. Ezt mondta Holló András, az Ab korábbi elnöke, aki a testülettől a napokban, 70. életévének betöltése miatt vonult nyugdíjba.
Az alkotmányértelmezés legfőbb szerve az Ab, amelynek feladata őrködni az egész jogrend alkotmányossága felett. Ennek része, hogy vizsgálja az alaptörvény koherenciáját, ellentmondás-mentességét, és ha nem érintheti is a szövegét, de jeleznie kell, ha ez a kívánatos összhang megbomlott – mondta Holló András. Az alkotmányozó hatalom felelőssége, hogy mit kezd ezzel a jelzéssel. Az Alkotmánybíróságé viszont az, hogy betölti-e hivatását, és felemeli-e szavát, ha arra az álláspontra jut, hogy veszélyben a jogállam, a jogbiztonság, mert az alaptörvénybe ellentmondó rendelkezések kerültek, és így nem lehet egységes értelmezését adni – fűzte hozzá.
Holló András szerint az alkotmányozó hatalomnak természetesen maga szabta korlátai vannak. Ha önmeghatározásként a demokratikus jogállamot deklarálja – amint az alaptörvény B cikk (1) bekezdésében olvasható -, abban az esetben a jogállami értékek, alapelvek által meghatározott az alkotmányozó hatalom. Az európai alkotmányos jogállam megkérdőjelezhetetlen része például a hatalommegosztás, a demokratikus, ellenőrzött hatalomgyakorlás elve, az emberi és az állampolgári jogok biztosítása, ami megjelenik több – Magyarország által is elfogadott – nemzetközi dokumentumban és magában az alaptörvényben is. Ezek az alapértékek mindenkire vonatkoznak, így a mindenkori alkotmányozónak számítania kell arra, hogy ha ezekkel ellentétes rendelkezéseket emel be az alaptörvénybe, az Ab-nak jeleznie kell az így keletkezett ellentmondást. Hozzáfűzte, utoljára csaknem negyedszázada, a rendszerváltás hajnalán – 1990 márciusában -, a Németh-kormány időszakában volt példa arra, hogy a parlamenti többség az Ab döntésével ellentétes rendelkezést írt be az alkotmányba a külföldön tartózkodók választójogával kapcsolatosan.
Holló András elmondta, álláspontja szerint a 2010 előtti Alkotmánybíróság tevékenységében nagyjából egyenlő hangsúllyal jelentek meg a közjogi, államszervezeti, illetve az alapjogvédelmi, emberi jogi problémák. Ez az egyensúly azonban az utóbbi években a testület hatásköreinek jelentős változása nyomán az alapjogvédelem irányába tolódott. Ennek oka elsősorban az actio popularis – a minden állampolgár előtt nyitva álló absztrakt normakontroll – lehetőségének megszűnése, és ezzel párhuzamosan a rendes bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszok lehetőségének jelentős bővülése.
Az Alkotmánybíróság feladata a korábbihoz képest immár nem annyira a parlament, mint inkább a rendes bíróságok alkotmányos kontrollja. A törvényhozás és az Ab közötti, gyakran átpolitizálódott konfliktusok, viták lehetősége elvileg jelentősen szűkült, hiszen például a gazdasági jellegű tárgyköröket már csak jóval szűkebb körben vizsgálhat a testület, amelyhez egyszerű állampolgárok már nem is fordulhatnak, csupán néhány kiemelt közjogi szereplő – fejtette ki a volt alkotmánybíró. Ugyanakkor bizakodó a tekintetben, hogy a testület meg fogja találni a helyét a megváltozott körülmények között, hiszen korábban is felkutatták azokat a szakmai megoldásokat, amelyekkel megvédhették az alkotmányosságot és a jogállamot a napi politikai csatározások kedvezőtlen hatásaitól.
Holló András szerint a politikai életet a rendszerváltás óta egyre fokozódó intenzitással jellemzi a konfrontáció, amely rendre felülírja a konszenzuskeresés és a józan kompromisszumok igényét. A mai politikai viszonyok kétségtelen valósága a kétharmados többségű demokrácia. Egy demokratikus jogállamban ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is, azaz az alkotmányos többség demokráciáját jelenti. Ez pedig nem nélkülözheti a hatékony alkotmánybíráskodás jelenlétét.
Holló András a testület megalakulásától az Alkotmánybíróságon dolgozott: 1990-től 1996-ig főtitkár, 1996-től alkotmánybíró, 2003-tól elnök volt 2005 őszéig, akkor mandátuma lejárt, de a parlament újraválasztotta alkotmánybírónak. Ez év április 2-án, 70. életévének betöltése miatt távozott a testülettől. Elmondta, hogy az első évtizedben az Ab feladata a rendszerváltás során létrejött új közjogi, politikai rendszer legfontosabb értékeinek és intézményeinek, illetve egymáshoz való viszonyuknak a szisztematikus értelmezése, a jogállam alapjainak kimunkálása volt. Ezért is olyan nagy jelentőségűek mindmáig ezek a határozatok. Hozzátette, a testület elnökeként nagy hangsúlyt fektetett a testület dinamizálására, az ügyek felgyorsítására, ezt a munkát folytatta, erősítette utódja, az Alkotmánybíróságról szintén 70. életévének betöltése miatt a közelmúltban távozó Bihari Mihály is.