Péterfalvi AttilaA közérdekű adatok nyilvánosságának az a célja, hogy az állam működése átlátható legyen; evidens, hogy az állam működésének ellenőrzése magában foglalja a pénzköltés áttekintését is. Ezt mondta Péterfalvi Attila a Magyar Hírlapnak.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke a lap szombati számában közölt interjúban kifejtette, a Ptk. eddig szabályozta, hogy nem lehet üzleti titoknak minősíteni a közérdekű adatokat, az új azonban nem tartalmazza, a kormány szándéka ugyanis az, hogy ezt máshol, az információszabadságot taglaló jogszabályban rögzítse, ami logikus is. Hangsúlyozta, semmivel sem csökken a tilalom súlya, ha más törvény tartalmazza. Az alaptörvény ezzel együtt alkotmányos rangra emelte a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, az ebbe a körbe tartozó adatok nyilvánosak, közérdekűek. “Nem azt kell nézni tehát, hogy egy szervezet közfeladatot lát-e el, hanem hogy nemzeti vagyonnal gazdálkodik vagy sem” – mondta. Hozzátette, nem lenne jó, ha az alapjog gyakorlásával gazdasági hátrányt okoznánk egy gazdálkodó szervezetnek, ezért itt is meg kell találni az egészséges kompromisszumot.

A szociális konzultációt övező viták kapcsán úgy vélekedett, szereptévesztés lett volna részéről, ha semmibe veszi majdnem egymillió ember hozzájáruló nyilatkozatát, és elrendeli az adatbázis törlését. A válaszadók a konzultációban hozzájárulhattak ahhoz, hogy a későbbiekben is megkereshetik őket ebből a célból. Ők a jogszabály szerint éltek az információs önrendelkezési jogukkal. Azzal azonban, hogy a többi adatot meg kell semmisíteni, egyetértett – tette hozzá. Az adatvédelmi hivatal vezetője emlékeztetett arra: az első konzultáció során nem volt lehetőség arra, hogy valaki anonim módon küldje vissza a kérdőívet, most már így is lehet válaszolni, és bárki bármikor kérheti adatainak a törlését.