Simor András, fotó: Kovács Tamás/MTI (archív)Hosszú távú gondolkodásra és összefogásra van szükség a lakossági pénzügyi szolgáltatásoknál. Ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a történelemtanárok 22. országos konferenciájának nyitó előadásán Budapesten szombaton.

Az utóbbi évek főbb tendenciáit összefoglalva Simor András kifejtette, agresszív verseny bontakozott ki a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacán, ez nem annyira az árakban jelentkezett, mint inkább a fogyasztókra “tolt” kockázatokban, és a hatásai ma is érezhetők, például a devizaalapú eladósodásban. A válság hatására fokozottabban figyelnek a hatóságok a lakosság érdekeire, de aki nem akarja magát megvédeni, azt más sem tudja megvédeni – mondta a szakember, aki szerint fontos, hogy a fogyasztó tudja, mit vásárol. Ellenkező esetben veszteség keletkezik, nemcsak a vásárlónál, hanem a termék értékesítőjénél is, hiszen a boldogtalan fogyasztó egy idő után elhagyja szolgáltatóját.

A pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggésben hosszú távú tanulási folyamatra van szükség, és bár az idő pénz, de amit ebbe a folyamatba fektet az ország, az még mindig sokkal kevesebb, mint amit egy válság során el lehet veszíteni, azért, mert nem voltak tisztában a fogyasztók azzal, hogy milyen pénzügyi terméket vásároltak. A tanulási folyamatban össze kell fognia az állami, a pénzügyi és a civil szférának – mondta a jegybankelnök. Hozzátette, ez érdeke a pénzügyi szektornak is, hiszen hosszú távon az a jó fogyasztó, aki érti a folyamatokat, és elégedett. Az ismeretek hiánya viszont bizalmatlansághoz vezet, és gátolja az új banki szolgáltatások elterjedését.

Simor András megjegyezte, Magyarországon magas a kézpénzfizetés aránya, ami nagyon költséges. Korábban évi nyolcmilliárd forintot emésztett fel a készpénzkibocsátás és -forgalmazás, az 1-2 forintos érmék kivonásával és a 100-200 forintos érmék bevezetésével ez a kiadás négymilliárdra csökkent, de nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon magas.

Azzal kapcsolatban, hogy a sárga csekken történő befizetések költségét a használók fizessék-e meg, közölte, tudomásul kell venni, hogy a sárga csekkek kezelése is pénzbe kerül, tehát valakinek ki kell fizetnie, és csak az a kérdés, hogy az fizessen, aki használja, vagy át lehet-e hárítani másokra ezt a költséget. Az MNB elnöke beszélt arról is, hogy jelenleg a felmérések szerint az emberek jelentős része nincs tisztában az alapvető pénzügyi folyamatokkal, nem nyitott az új ismeretekre, és érthető, de mégis káros jelenség az is, hogy a lakosság jelentős hányada rövid távon gondolkodik, egyszerűen csak szeretné kihúzni a hónap végéig.

Ebben a helyzetben fontos, hogy legalább a fogékonyabb fiatal rétegekhez eljussanak az alapvető gazdasági ismeretek – fogalmazott Simor András.
A jegybankelnök hangsúlyozta: az ország akkor tud előrelépni, ha képes egyre összetettebb szolgáltatásokat előállítani, amihez képzettebb emberek kellenek.
A gyorsan változó környezetben legfontosabb az alkalmazkodási, tanulási képesség fejlesztése. A “jó pap holtig tanul” elve egyáltalán nem új, de ma aktuálisabb, mint bármikor. Erre kellene megtanítani a fiatalokat – tette hozzá.

Simor András elmondta, jelenleg nem kötelező a pénzügyi, gazdasági ismeretek oktatása az iskolákban, de az MNB-nél támogatott Pénziránytű Alapítvány heti egyórás kerettantervet dolgozott ki, amelynek internetes oktatócsomagja tavaly 60 iskolában mintegy 8000 fiatalhoz jutott el, legújabban pedig megindult a pénzbook elnevezésű internetes oldal is, ahol a legfiatalabb generációt próbálják megszólítani.