A kölyköket vadászok találták meg Kelebia közelében. Az állatok április 22-én egy kék lavórban érkeztek a Tisza-parti város állatkertjébe – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t. Bár a rendkívül fiatal állatok “kézben való” felnevelésére csekély esély volt az állatkert gondozónőjének sikerült a bravúr. Négyből három élve maradt, sőt ma már a látogatók is megfigyelhetik a felcseperedett nőstényt és a két hímet. Az aranysakál egykor éppúgy gyakori ragadozó volt Magyarországon, mint a farkas. A népnyelv nádi farkasként vagy toportyánként is emlegette a rokonánál ugyan kisebb méretű, de a jószágra ugyanúgy veszélyes kutyaféle ragadozót. Óriási területen, a Balkántól Indiáig elterjedt a faj, de megtalálható Észak- és Kelet-Afrikában is. Bár a XX. században Magyarországon egy időre kipusztult, 15-20 éve újra megjelent. Ebben feltehetően a globális felmelegedés mellett közrejátszottak a délszláv államok akkori háborús viszonyai. Az is gyorsíthatta terjedését, hogy Magyarország déli részén, főleg Somogy megyében sok mezőgazdasági művelés alatt álló terület maradt parlagon. Napjainkban már egyre gyakoribb, nemcsak Délnyugat-Magyarországon, hanem attól északra és keletre is. A 7-15 kilogramm testtömegű, 70-100 centiméteres hosszúságúra megnövő aranysakálok elsősorban kisebb emlősökkel táplálkoznak, de veszélyesek lehetnek az őzekre, a szarvasborjakra és a vaddisznómalacokra, és az is előfordul, hogy háziállatokat zsákmányolnak. Moha és Páfrány, valamint a nőstény Boróka jelenleg egy számukra átalakított, korábban üresen álló kifutóban látható. A három aranysakál a tervek szerint a vadaspark 2010-ben épült sakálkifutóját lakja majd.