Az államfő rövid beszédében a bélyeg tervezőinek és alkotóinak is megköszönte a munkájukat, mint mondta reményei szerint az sok gyűjtőnek féltett kincse lesz majd. Schmitt Pál úgy fogalmazott: ezt megelőzően jó érzéssel írta alá Magyarország gondos, felelős, szakértő és hosszú előkészítés után született alaptörvényét. Az alaptörvényből egyszer és mindenkorra eltűnik az 1949-es év, az az idő, amikor még a napot is eltakarták a kommunisták.
Sándor palota
Mint mondta a dokumentum, az aranybulla, a hármaskönyv vagy az áprilisi törvények névadásához hasonló gyakorlattal, a húsvéti alkotmányként kerülhet be a történelembe. Horváth Gergely Domonkos az új alaptörvény államfői aláírása alkalmából kibocsátott bélyeget ismertetve elmondta, hogy a Magyar Posta sorszámozott blokkjának fő motívuma a Szent Korona. A keretrajzot az Országház kupolacsarnokának Szent István király-szobra és a boltívek díszítik. A filatéliai különlegességet UV-fénybe tartva pedig a “Legyen béke, szabadság és egyetértés”
Schmitt Pál
A fekete sorszámozású alapváltozat mellett egy világritkaságnak számító piros sorszámú blokkot is forgalomba bocsátanak, utóbbi az első olyan bélyeg, amelyen különböző méretű és színű csiszolt kristályokat használtak a koronaékszerek megjelenítésére. A Magyar Posta igazgatóságának elnöke szerint szintén egyedinek számít, hogy az Állami Nyomdában készült bélyegek névértéke megegyezik a kibocsátás évével, ehhez hasonló esetre utoljára 2001-ben, a millennium évében került sor. A Magyarország új Alaptörvénye elnevezésű blokk fekete sorszámozású változatából negyvenezer, a kristállyal díszített bélyegekből pedig húszezer kerül a kijelölt postákba.
A Sándor-palota lovagtermében tartott eseményen többek között megjelent Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, valamint Salamon László, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kereszténydemokrata elnöke, illetve a testület fideszes alelnöke Gulyás Gergely. Schmitt Pál húsvéthétfőn, a déli harangszót követően írta alá Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét.
Horváth Gergely Domonkos
Az államfő ezt követően, a Sándor-palotában mondott beszédében úgy fogalmazott, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. A köztársasági elnök szerint 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé, hiszen idén nemcsak a természet újult meg, hanem az ország legfontosabb törvénye is.
