A karmester szerint a filmzene jó belépési pont lehet az élő szimfonikus zene világába. Felidézte: a hangosfilm megjelenésekor természetes volt, hogy a kor jelentős zeneszerzőit kérték fel nagyzenekari filmzenék komponálására. Hollywood első aranykorában hosszú, az egész filmet átfogó zenei anyagok születtek. Elmondta: a koncert műsorában több magyar vonatkozású alkotás is helyet kap, például Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző A bagdadi tolvaj, Erich Wolfgang Korngold Robin Hood című filmhez írt zenéje, valamint a Kertész Mihály rendezte Casablanca muzsikája is elhangzik majd. A programban emellett John Williams és Hans Zimmer művei is szerepelnek.

“Ezek a művek a filmek nélkül is megállják a helyüket a koncertpódiumon”

– fogalmazott Hámori Máté, a zenekar vezetője, aki szerint egészen más élményt jelent, amikor a közönség élőben, egy hetvenfős szimfonikus zenekar előadásában hallja ezeket a műveket, mint amikor felvételről találkozik velük.

A zenekar vezetője a közönségépítésről szólva kiemelte, hogy a fiatalok megszólításában nem pusztán a megfelelő műsorválasztásnak van jelentősége, hanem annak is, hogy a felnőttek hitelesen adják át a zene iránti lelkesedésüket.

“A zenehallgatáshoz a legrövidebb út a zenélésen keresztül vezet, ezért arra biztatjuk a gyerekeket, hogy ha tehetik, játsszanak hangszeren vagy énekeljenek. A közönséget is igyekszünk aktívan bevonni a koncertjeinkbe: megénekeltetjük, egyes programokon még a színpadra is felhívjuk őket. A cél az, hogy az aktív és a passzív zenehallgatás élménye egyszerre legyen jelen”

– magyarázta.

A művész szerint a hagyományos koncertformák átalakulása természetes folyamat.

“Ma sokan természetesnek tartják, hogy egy koncertteremben csendben, másfél-két órán keresztül ülve hallgatjuk a zenét, azonban ez nem mindig volt így. Liszt Ferenc korában például a közönség gyakran beszélgetett az előadások alatt, az opera pedig társadalmi találkozóhelynek is számított. Az, hogy a közönség csendben, koncentráltan hallgatja a koncertet, elsősorban a 20. században vált meghatározóvá”

– emlékeztetett.

“A koncert formája és a zenélés keretei változnak, a zene érzelmi tartalma azonban nem. Ez az, ami évezredek óta összeköti a zenét az emberrel, és ami miatt a zene a jövőben is fontos marad”

– vélekedett.

Az együttes vezetője beszélt arról is, hogy a Danubia számára a közönség megszólítása mellett egyre fontosabb a közösségépítés is.

A következő évadok egyik kulcsmondata a “közönségből közösség”, amely elmondása alapján azt fejezi ki, hogy a zenekar tevékenysége a hagyományos koncertszervezésen túl társadalmi missziókat is felvállal. Ennek egyik fontos eleme a Közös Hang program, amelyben az ország legszegényebb településein élő gyerekek tanulhatnak hangszeren, majd zenekarokban muzsikálhatnak együtt.  A program célja a társadalmi integráció elősegítése. A Danubia hat éve vesz részt benne, és már ösztöndíjprogramot is indított. A gyerekekkel közösen a Zeneakadémián is fellépnek, karácsonykor pedig az érintett településekre utaznak, hogy ott adjanak közös koncertet.

“A program egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a közös zenélés során eltűnnek azok a társadalmi különbségek, amelyek a hétköznapokban elválasztják egymástól az embereket”

– hangsúlyozta a karmester.

Hasonló célt szolgál a Beethoven projekt, amely a siketek, nagyothallók és hallássérültek zenei integrációját segíti.

A programban különböző eszközökkel – többek között a hangszerek rezgéseinek érzékelésével, animációk, tánc és élő fényjáték segítségével – teszik hozzáférhetővé a zenélés élményét. A projekt következő állomása február 4-én lesz a Várkert Bazárban, ahol Lásd a zenét! címmel új koncertet rendeznek. Hámori Máté a Danubia Zenekar és általában a hivatásos szimfonikus zenekarok finanszírozásáról is beszélt. Elmondása szerint Magyarországon mintegy 17 hivatásos szimfonikus zenekar működik, amelyek mindegyike részesül állami támogatásban, az együttesek támogatása között azonban jelentős különbségek vannak. A karmester szerint a budapesti együttesek között zenekara az egyik legalulfinanszírozottabb, emiatt a zenészek egy része másod- vagy harmadállást kénytelen vállalni

A zenekarvezető elmondta: az együttes évente mintegy 165 koncertet ad, az alulfinanszírozottság miatt ugyanakkor folyamatosan elveszítenek olyan zenészeket, akik a jelenlegi bérekből nem tudnak megélni.

Úgy véli, rövid időn belül igazságosabb, átláthatóbb és teljesítményalapú finanszírozásra lenne szükség, amely figyelembe veszi azt is, hogy egy zenekar hány koncertet ad, milyen közönséget ér el, és milyen társadalmi missziókat vállal.

“Most már fenntarthatatlan ez a rendszer. Az utolsó pillanatban vagyunk. Ha nem történik változás, veszélybe kerülhet az a zenei örökség is, amelyet Bartók, Dohnányi és Kodály neve fémjelez”

– fogalmazott.