Nemcsak a Zeneakadémia épülete újult meg 2013 októberére, az oktatásban is több újdonság jellemzi a tanévet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (LFZE).

A nemzetközileg elismert hárfaművész csak november 1-je óta tölti be a rektori posztot, korábban azonban oktatási rektorhelyettesként már szolgálta az egyetemet, a tanárképzésben bevezetett új szisztéma előkészítése is az ő nevéhez fűződik. Rektor elődjével, Batta Andrással és a vidéki egyetemek művészeti karainak vezetőivel együtt teljes egyetértésben érték el, hogy változtathassanak a rendszeren. Korábban a hároméves alapképzésre épült rá a mesterfokozatot adó kétéves oktatás. “A tapasztalatok alapján a szakemberek úgy vélték, fontos, hogy a tanárképzés erős és gazdaságos legyen. Ezt célozza az osztatlan képzés. A hallgató – attól függően, hogy alap- vagy középfokú intézményben készül oktatni – 4+1 vagy 5+1 tanéves osztatlan képzésre iratkozik be, és mesterfokú diplomával végez.” A jövő szempontjából kulcskérdés a tanárképzés – hangsúlyozta a rektor, aki szerint nem a professzionális muzsikusok dömpingszerű “előállítása” a cél. Hazai és külföldi kutatások, felmérések kimutatták, hogy aki zenével foglalkozik, annak jobb a problémamegoldó képessége, a logikai rendszere. Rövidebb idő alatt jobb eredményeket ér el más, akár humán, akár reál tárgyakban, és nem épül le idős korában. “A zeneoktatás a készségeket fejleszti, okosabb nemzet jön létre” – mutatott rá Vigh Andrea, hozzátéve, hogy az akadémia tanárképzése prémium termék, nem tömegtermelés.

Akik tanárszakra jelentkeznek, véleménye szerint igen megalapozott döntést hoznak. Az egyetem nagy előnye, hogy az elméleti szakokon – karvezetés, zeneismeret, egyházzene, népzene – kétszakos osztatlan képzést tudtak kialakítani, ami piacképesebb diplomát ad. Az egyszakos tanárokat nem tartják el a mai iskolák, “pendlizniük” kell, romlik a nevelés minősége. A kétszakos tanár ezzel szemben nem egyetlen tárgyat tanít, így teljes állást tölthet be. A hangszeresek ugyan egyszakos diplomát kapnak, de kamarazenét is taníthatnak. A tudományos és a művészeti szakokon megtartották a bolognai rendszert, azaz a 3+2-es osztott képzést, mert ez – mint a rektor fogalmazott – mágneskártyaként működik: hiszen ha a hallgató megkapta az alapdiplomát, gyakorlatilag az egész világ nyitva áll előtte a mesterfokozat eléréséhez. “Szerintem a fiatalok számára ez hasznos és jó, így tanulnak jól nyelveket, ismerik meg a világot, az eltérő módszereket. Sokan aztán hazajönnek és visszahozzák a megszerzett tudást” – fűzte hozzá. Vigh Andrea szerint a Zeneakadémia külföldi reputációja hatalmas. “Nő a külföldi hallgatók száma, híres az oktatásunk színvonala. A legtöbben zongoraszakra jelentkeznek. És mert ez az egyetlen akadémia, amelyet Liszt maga alapított, érezhető, hogy ez a tradíció ma is uralkodik az egyetem szellemiségén.

A földgolyó minden tájáról, az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából és Ázsiából, de még Ausztráliából is érkeznek hallgatók. Művész mesterképzésre jönnek, de van, aki részképzésre, kamarazenére, zenetörténetre iratkozik be – amiről csak oklevelet adunk – de általában itt maradnak a mesterfokozat megszerzésére.” A következő lépésben a meglévő szakokat szeretnék fejleszteni, elindítani például a dzsessz tanszakon működő tanári után a művész mesterképzést. “Megnyitottuk az etnomuzikológia tanulmányokat, de csak két-három évente egy-két hallgató számára.” A különleges tehetségek iskoláját fönntartják, igaz, Batta Andrással néhány éve igazítottak rajta. A nagyon jó növendékeket igyekszenek átirányítani a konzervatóriumok inspiráló közegébe. Az igazán kivételesek közül 15 növendéket fogad be a különleges tehetségek iskolája. “Kötelességünk velük személyre szabottan, egyénileg foglalkozni, bár ehhez az akadémia semmiféle támogatást nem kap, a saját költségvetésünkből kell a költségeket kisajtolni.” A Liszt Ferenc téri épületben a nagyterem és a Solti-kamaraterem már október vége óta fogadja a közönséget, de az egyetem még nem e falak között működik. “Január végén kezdjük meg a költözést, folyamatosan vesszük birtokba a tantermeket, a második félévet már ott kezdjük.

Izgalmas lesz, akkor majd betölti a házat a diákok révén a frissesség, az elevenség, ami nekem most még nagyon hiányzik. Vissza kell hoznunk ide az életet, a lendületet, az atmoszférát, amelyért az emberek még annál is többre tartják a Zeneakadémiát, mint ami valóban. egy szecessziós csoda” – mondta. A könyvtár foglalja el a régi helyét utoljára. “Azoknak a fantasztikus értékű kottáknak, dokumentumoknak, amelyek a birtokunkban vannak, biztonságos klimatikus körülmények közé kell kerülniük, és erre nyáron kerülhet sor ” – tette hozzá.  Az orgonák helyreállítása még hátravan, erre külön 800 millió forint kormányzati támogatásról szóló ígéretük van. “Ebből két történelmi hangszer épül újjá, a nagytermi, illetve amely a kupolában állt. A nagyteremben már látható az ország valaha volt első koncertorgonájának impozáns homlokzata. Az épületünk műemlék, a Voit-orgonák műkincsek. Modern hangszer bárhová építhető, ide a tradíció megőrzése miatt ezeknek kell visszakerülniük “- hangzott el. A rektor szerint hétről hétre teljesebbé válik az a szerep, amelyet az egyetem betölt a zenei szférában. “Azt szeretném, hogy a Zeneakadémia Magyarország komolyzenei és dzsesszéletének a szíve legyen, és a teljes magyar zenei életet fogadja be. Aki belép ide, érezze, hogy innen mindent elér, a pénztárban legyen kapható jegy valamennyi koncertre, legyen az az Óbudai Társaskörben vagy Szegeden, és jusson hozzá valamennyi információhoz “- mondta.