A nemzeti összetartozás napján nyíló tárlatról Harangozó Imre néprajzkutató, kurátor hétfőn az MTI-nek elmondta, négy teremben ezres nagyságrendben mutatnak be tárgyakat a 18. század végétől az első világháborúig “Békés megye együtt élő népeinek tárgyalkotó művészetét, amelyek e népek életéről, szemléletéről, gondolkozásáról, a közösségi lélek tárgyiasulásáról tanúskodnak”. A kiállítás Mester Gábor békéscsabai műgyűjtő népművészeti kollekciójából, valamint Harangozó Imre népi textilgyűjteményéből válogat.

Előbbiről szólva a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja elmondta, Mester Gábornak van például mintegy háromezer darab ollója és vágóeszköze; de 22 kilogrammot tesznek ki a 17. század közepétől a 20. század közepéig gyűjtött ezüstkészletei is.

Most elsősorban bútorokat, cseréptárgyakat és faragott eszközöket válogattak ki mintegy fél év alatt ezekből; “a bemutatott tárgyak mögött emberi történetek sejlenek fel”. A tárlat a hétköznapi használati eszközöktől a ritka, művészi értékű darabokig átfogó képet ad a magyar tárgyi kultúra sokszínűségéről és a népművészet nemzetközi szinten is kiemelkedő gazdagságáról. A kiállított darabok 65 százalékban Békés megyét mutatják be, de kitekintenek a Felvidékre és Erdélyre is.

“Hiszen az itt élő nemzetiségek, bár kultúrában igazodtak a magyar Alföld világához, megőriztek sok archaizmust szülőföldjükről”

– fogalmazott Harangozó Imre.

A szeptember végéig látogatható tárlatot – amely az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola közreműködésével és a MMA szegedi regionális műhelye támogatásával valósul meg – egy tablókiállítás kíséri.

A 17 installációs tablón Harangozó Imre Lükő Gábor múzeumigazgató szemlélete mentén megírt tanulmánya olvasható, amely nyomatékosítja: a közösségeknek önálló pszichéje van, amelynek a megnyilvánulása a népművészet. Harangozó Imre elmondta, tervei szerint a tablókiállítást a jövőben máshol is bemutatják. A tárlat megnyitója előtt Szabadkígyóson tartja közgyűlését az MMA szegedi munkacsoportja.