Az ingyenesen látogatható pikniket a Csabai Kolbászklub Egyesület, a Csabai Csípős Blues Club Kulturális Egyesület és a Csabai Pálinka Klub szervezi a Csabai Rendezvénypajtában. A Csabai Kolbászklub tagjai a helyszínt biztosítják a piknikhez, emellett kolbászkészítő bemutatóval, kolbászgyúrással teszik színesebbé a programot. A Csabai Pálinka Klub tagjai saját gyümölcsükből cefrézett bérfőzetet, vagy saját maguk által főzött pálinkát ajánlottak fel a kóstolóval egybekötött időutazáshoz, mely során a pálinka történetét és békéscsabai múltját ismertetik meg az érdeklődőkkel. Az est egyik érdekessége a közös, egyidejű koccintás lesz 300 pohár szilvapálinkával – közölték. A Csabai Csípős Blues Club 18 sikeres blues fesztivált rendezett eddig a békési megyeszékhelyen, ezúttal is ők szervezik a program zenei részét.

A rendezvényen pálinkakóstolóval egybekötve mutatják be a csabai pálinka történetét, majd a hungarikum csabai kolbász történetét Juhász György, a tavalyi Csabai Kolbászfesztivál szárazkolbász-versenyének győztese segítségével. Ezt követi a Talléros Együttes műsora, majd a közös koccintás. Este a Borsodi Blues Collective fúvóskarral kiegészülve ad koncertet, majd fellép a Takáts Tamás Blues Band.

A rendezvény része a Békéscsaba újratelepítésének 300., várossá válásának 100. évfordulóját egész évben ünneplő eseménysorozatnak. Az évfordulós programok kiemelt része lesz július 7-8-án az Időutazás fesztivál, amikor a Szent István téren megidézik 1718-at, hogy miként érkeztek a szlovák telepesek Csabára, és hogyan választották ki lakhelyüket. Augusztus 20-án avatják fel a korábban megrendelt Szent István-szobrot a főtéren. A záróünnepség október végén lesz, amikor ünnepélyesen felszentelik a felújított evangélikus nagytemplomot. A rendezvényen Békéscsaba kórusaiból alakult 200 fős, alkalmi városi kórus, valamint száz tagú zenekar ad hangversenyt.

Békéscsabát – régebbi nevén Csabát vagy Nagy-Csabát – az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben említik először. A 17. században, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki a török elleni harcokban való részvételéért jutalmul megkapta Békés vármegye nagyobb részét, és döntően evangélikus szlovák parasztokat telepített le. A város ma is a szlovákság egyik kulturális központja. A sok szabad földnek, valamint a természetes népszaporulatnak köszönhetően rövid idő alatt megháromszorozódott Csaba lakossága, 1847-re a az ország húsz legnagyobb települése között volt, népessége elérte a 22 ezer főt. Jelenleg körülbelül hatvanezren lakják.