A “Rádió 100” húsz epizódon keresztül, sztárvendégekkel és ismert rádiós személyiségekkel mutatja be az idén százéves hazai rádiózás fejlődését, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás kialakulására. A műsor támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek online csatornáin hetente jelentkezik majd új epizóddal a sorozat.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a közleményében azt írta, hogy a podcast-sorozat első részében Jáksó László és Várkonyi Attila idézte fel a magyar kereskedelmi rádiózás hajnalát, összevetve egymással a kilencvenes évek két nagy hazai, piaci alapú csatornáját, a Danubiust és a Juventust.

“A vendégek szóltak az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalataikról, és kitértek a rádiózási szokások változásaira, a csatornák alkalmazkodási stratégiáira, valamint saját műsorvezetői élményeikre is”

– tették hozzá.

Várkonyi Attila a kereskedelmi rádiók “berobbanásával” kapcsolatban felidézte, hogy a rendszerváltás után néhány évvel, 1994-től a politikai változások eredményeképpen nagyon sok külföldi cég érkezett Magyarországra, akik erőteljes marketinggel törtek be a hazai piacra.

Rádiós reklámfelületként ekkor elsősorban a Danubius és a Juventus rádió állt a rendelkezésükre, amely csatornák még jelentős áremelések után is könnyedén el tudták adni a reklámidejüket a tőkeerős vállalatoknak.

A rádiós lemezlovas emlékeztetett, hogy 1994-ben körülbelül 40 millió forint volt a Juventus rádió auditált bevétele, a következő évben pedig már milliárdos nagyságrendet ért el – közölték.

A podcast házigazdája, Kalmár Tibor viszonyításképpen felidézte, hogy akkortájt 1-2 millió forintból lehetett venni lakást Budapesten. A műsorvezető műfajteremtőnek nevezte az adás vendégeit, hiszen Várkonyi Attila “Sztársáv”, valamint Jáksó László “Jáksó HOT 20” című műsora egyaránt szokatlan újdonságnak, igazi kuriózumnak számított a maga idejében.

A médiaszakértő felidézte, hogy Várkonyi Attila külső helyszínekre kitelepülve interjúztatott sztárokat, gyakran rendkívüli tömegeket vonzva például bevásárlóközpontok megnyitójára egy-egy nevesebb vendéggel.

Várkonyi Attila elmondta, több programigazgató is arra számított, hogy a “Sztársáv” bukásra ítélt műsor, mégis sikeressé vált azzal, hogy befogadható és hallgatható formában nyújtott megfelelő mélységű beszélgetéseket. Jáksó László saját ikonikus műsora kapcsán elmondta, hogy rádiós műsorvezetőként nem volt erős kötődése a zenéhez, inkább beszédközpontú házigazda volt.

A rádiós személyiség Peter Sinclair ausztrál programtanácsadó javaslatára ezért zenei slágerlistás műsort indított, amelyben a hallgatók körében legnépszerűbb dalokat játszhatta.

Jáksó László az eredeti elképzelést saját ötletei alapján formálta át, így bár valóban a legnépszerűbb zenéket játszotta a műsorban, a “Jáksó HOT 20” mégsem slágerlista lett, hanem a hazai rádiózás történetének egyik legeredetibb és egyben legmegosztóbb újítása. A podcast vendégei kiemelték, hogy a rádiózás világa egy időben a több zene irányába mozdult el, napjainkra azonban megfordulni látszik a trend: egyre nő a beszédtartalmak aránya, a jelenség elsődleges oka pedig az, hogy felerősödött a hallgatóság igénye az érdemi mondanivalóra.

Várkonyi Attila úgy fogalmazott, hogy egy “podcastes” világot kezdünk élni, amelyben a rádiók is reflektálnak az online beszélgetőműsorok népszerűségére.

A “Rádió 100” első adása már elérhető az NMHH YouTube– és Spotify-csatornáján. A műsor következő, július 25-i és augusztus 8-i adásában Simándi Irén történész, augusztus 1-jén B. Tóth László, Héder Barna és Rónai Egon, majd augusztus 15-én Komjáthy György emlékezik vissza a hazai rádiózás egy-egy fontos történeti szeletére.