Mint írták, a 2026 tavaszán végzett, országos reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogyan jelennek meg a kulturális tartalmak a különböző médiumokban, és miként fogyasztja ezeket a magyar társadalom. A kutatás megállapította: a magyarok elsősorban a természeti kincseket, a történelmi emlékhelyeket és az épített örökséget tartják a legtöbbre a kulturális értékek közül, ezeket követik a népszerűségi ranglistán a népszokások, az ünnepek, a népművészeti hagyományok és a zenei, irodalmi művek. A kortárs kultúra és a szellemi hagyományok értéke ugyanakkor háttérbe szorul.

“A felmérés rámutatott arra is, hogy a társadalom komoly felelősséget tulajdonít a médiának a kulturális értékek átadásában: a válaszadók szerint a médiának nemcsak a tájékoztatás terén van feladata, hanem a fiatalabb generációk kulturális nevelésében és identitásformálásában is”

– olvasható a közleményben.

Az NMHH beszámolt arról is, hogy miközben a felnőtt lakosság mintegy negyede fogyaszt rendszeresen kulturális tartalmakat a médiában, ennél jóval többen tartják fontosnak, hogy ilyen tartalmak jelen legyenek a televízióban, a rádióban és az online felületeken.

“Ez arra utal, hogy a kulturális médiatartalmak társadalmi támogatottsága meghaladja azok tényleges fogyasztói körét”

– emelték ki, majd kitértek arra, hogy a kulturális tartalmak fogyasztásának elsődleges motivációja továbbra is a kikapcsolódás és a szórakozás, ugyanakkor a válaszadók jelentős része személyiségfejlesztési és ismeretbővítési céllal is keres ilyen műsorokat és tartalmakat. Különösen erős az érdeklődés más kultúrák megismerése iránt – jegyezték meg.

Jelezték, hogy a kulturális médiatartalmak közül továbbra is a populáris műfajok – a filmek és a zenei tartalmak – iránt a legnagyobb az érdeklődés, a hagyományos kulturális műfajok – például a színház, a képzőművészet vagy a népművészet – jóval szűkebb közönséget érnek el.

Akárcsak általában a tartalomfogyasztásra, úgy a kulturális tartalomfogyasztás módjára is jellemzőek a generációs különbségek: a fiatalabb korosztályok elsősorban a közösségi médián keresztül találkoznak kulturális tartalmakkal, míg az idősebbek számára továbbra is a televízió a legfontosabb ismeretszerzési platform – derül ki a felmérésből, amely szerint a televíziós műsorok közül a kultúrafogyasztás szempontjából a dokumentumfilmek és a tudományos-ismeretterjesztő műsorok bizonyulnak a leghitelesebbnek és a legfontosabbnak, míg a klasszikus kulturális műfajok jóval kisebb arányban jutnak szerephez.

Jelezték azt is, hogy a rádiós kínálatban elsősorban a zenei tartalmak bírnak meghatározó jelentőséggel, a nyomtatott és online sajtóban megjelenő kulturális témák aránya jellemzően alacsonyabb.

A kutatás eredményei az NMHH szerint azt mutatják, hogy az online és a jelenléti kultúrafogyasztás kapcsolata kölcsönös és dinamikus: az élmények visszahatnak az online aktivitásra, így egy visszacsatolásokkal működő rendszer jön létre.

“Ilyen módon a kultúrafogyasztás egyre inkább hibriddé válik, különösen a digitálisan aktívabb csoportokban”

– tették hozzá.