A kezdeményezést a Rudas Nők Társulása és a Rudas Polgári Kör indította el a történelmi fürdőkultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében. A Rudas fürdőben fennmaradt gyakorlat a gyógyvíz használatát, a pihenést és a közösségi együttlétet ötvözi. A fürdő hagyományát több száz fős, különböző korú és hátterű közösség ápolja – írták.

A nemzeti jegyzékbe kerülés célja a hagyomány hosszú távú megőrzésének elősegítése, valamint a budapesti fürdőkultúra ismertségének növelése.

“A kezdeményezők távlati terve, hogy a kötényes, szeparált fürdőzés az UNESCO szellemi kulturális örökségének nemzetközi elismerését is elnyerje”

– áll a sajtóanyagban.

“A Rudasban a női és férfi napokon a vendégek a fürdő által biztosított pamutvászon fürdőkötényt viselnek. Ez a sajátos fürdőzési forma ötvözi a gyógyvíz jótékony hatását, a testi-lelki felüdülést, az emberek kapcsolódását és a történelmi hagyományt. A fürdőkötény csökkenti a ruházatból fakadó társadalmi különbségeket, a medencetér zárt és diszkrét világa pedig biztonságos, szorongásmentes, felszabadító közeget teremt”

– fogalmaztak a közleményben.

Felidézték, hogy a nemek szerint elkülönített fürdőzés a török hódoltság koráig nyúlik vissza, és a budapesti fürdőkultúra sajátos részét képezi. A hagyomány a Rudas Gyógyfürdőben maradt fenn, ahol a kijelölt női és férfinapokon a vendégek egy pamutvászon fürdőkötényt viselnek, amit a fürdő biztosít számukra.

“A szeparált fürdőzés lehetősége az elmúlt évtizedekben fokozatosan visszaszorult a fővárosban, a Rác és a Király Gyógyfürdő bezárt, a Gellért Gyógyfürdőben pedig 2013-ban megszűnt a nemek szerinti elkülönítés”

– idézték fel.

Emlékeztettek, Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet, amellyel a főváros termálvízkincsét és fürdőkultúrájának jelentőségét ismerték el.

Budapest az “egyetlen város a világon, ahol együtt található meg a több mint 100 forrásból fakadó gyógyvízkincs, a történelmi fürdők páratlan együttese, valamint az Európában unikális, szeparált, kötényes gyógyfürdőkultúra” – mutattak rá.