Mint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria hétfői közleménye felidézi, még egy hónapig, október 5-ig látogatható a MNG nagyszabású kiállítása, amely a 19. és 20. század fordulóján a szecessziós stílus jegyében kibontakozó magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be.

“A tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is: könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat mutat be”

– írták.

A tájékoztatás szerint a kiállításon olyan neves festők plakátjait láthatja a közönség, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János és Ferenczy Károly, mellettük feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton.

“A korai magyar plakátművészetről annak ellenére nem született átfogó kiállítás vagy könyv, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyéni alkotásokkal büszkélkedhet”

– emelték ki.

A tárlat a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.

A kiállítás utolsó előtti hetében szinte minden nap rendhagyó programok várják a közönséget: Koniorczyk Borbála urbanista, a Hosszúlépés alapítója a nagyvárosi nőkről mesél, Szatmári Judit Anna divattörténész a korszak divatját mutatja be, míg Katona Anikó művészettörténész, a tárlat kurátora és Bősze Ádám zenetörténész közös zenei utazásukkal a századforduló hangulatát idézik meg.

“Katona Júlia művészettörténész Tánc, zene és építészet a századforduló Párizsában című előadásán pedig a látogatók a korszak tánc- és zenei világába pillanthatnak be”

– áll az összegzésben.