Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: a nyelv a nemzet, a magyarság szellemiségének egyik alapeleme, majd hozzátette: a nyelv olyan eszköz, amely hat a gondolkodásra, amellyel szellemi életünket, közösségalakító erőnket érvényesítjük.
“Korzenszky Richárd bencés szerzetes azt hangsúlyozta, hogy a szónak teremtő ereje van. A szó erő, hatalom, amely lehet vigasztaló, bántó, sértő, lehet építő és pusztító. A szóval képesek vagyunk felemelni vagy a földbe döngölni a másikat”
– mondta
A nyelv képes megerősíteni minket, képes segíteni, hogy ne szóródjunk szét gyökértelenül – mutatott rá, hozzátéve: nyelvünk nem holt eszköz, hanem éltető, élő, eleven valóság, amelyet nem elég szeretni, felelősen kell használni.
Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke emlékeztetett: 2011 óta ünnepeljük november 13-án a magyar nyelv napját, s 59. alkalommal rendezték meg a magyar nyelv hete programsorozatot. A rendezvényt Kassán nyitották meg, majd a magyar nyelv napi ünnepséggel zárul a Pesti Vigadóban.
“Több helyszínen, többek között Széphalmon, Szegeden, Sátoraljaújhelyen, Budapesten és Komáromban rendeztek programokat, amely mind az összefogás eredményeként valósulhattak meg”
– hangsúlyozta.
Az eseményen átadták az Anyanyelvápolók Szövetségének elismeréseit. A Lőrincze-díjat Eőry Vilma nyelvész, az Anyanyelvünkért Emlékérmet Korzenszky Richárd, a Maróti István-emlékérmet Sramkóné Pozsonyi Judit pedagógus vehette át.
A Magyar Kultúráért Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megvalósult gálaműsoron közreműködött mások mellett Sudár Annamária Magyar Kultúráért díjas, a Pálos Rend Barátja és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel elismert előadóművész és a Magyar Örökség díjas Cédrus táncegyüttes.
